Storke-kal foglalkozó orvosok és ápolónők tanácskoznak Székesfehérváron

2018.10.05. 12:12
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. október 5. (péntek) 
Ma és holnap tart az országos vándorgyűlés a Hotel Magyar Királyban.     Galéria
 
 
 
 
 
Székesfehérváron tartják a stroke szakdolgozók harmadik országos vándorgyűlését. A kétnapos kongresszus célja, hogy a szakemberek megosszák egymással az agyvérzés és az agyinfarktus kezelése, megelőzése kapcsán szerzett tapasztalataikat. A kétnapos vándorgyűlést a Hotel Magyar Királyban tartják a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház szervezésében. 

Október 5-én és 6-án, pénteken és szombaton rendezik meg Székesfehérváron a III. Stroke Szakdolgozói Vándorgyűlést. Korábban Budapest és Debrecen adott otthont a kongresszusnak. A rendezvény a jelentős népegészségügyi problémát okozó stroke ellátásáról, megelőzéséről szól.

Magyarországon évente körülbelül 40 ezer ember kerül kórházba akut stroke tünetekkel. Ennek körülbelül 90 százaléka agyinfarktus, 10 százaléka agyvérzés. Leggyakoribb megmutatkozása a féloldali bénulás és a beszédzavar. A betegek gyakran maradványtünetekkel gyógyulnak, a mindennapi életben felépülésük után is segítségre szorulnak.

A kongresszus célja, hogy a szakdolgozók – ápolók, nővérek, asszisztensek – megosszák egymással tudásukat, tapasztalatukat, melyet a stroke-on átesett betegek ellátásában szereztek. Emellett országosan és nemzetközileg elismert hazai szakemberek – klinikaigazgatók, osztályvezető főorvosok – vállaltak előadást a kongresszuson, hogy ismertessék a legújabb tudományos eredményeket, szakmai irányelveket.

„Megtisztelőnek tartjuk, hogy a vándorgyűlésre Székesfehérváron kerülhet sor. Biztos vagyok abban, hogy ez a helyi szakmai műhelynek, a Szent György Kórháznak is nagy elismerést jelent.” – hangsúlyozta nyitó köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester. Hozzátette, fontos minden olyan tematikus egészségügyi program, ami a városi és megyei vonatkozásban is kiemelt jelentőségű kórházhoz kötődik. Az intézmény folyamatos fejlesztés alatt áll, ami mögött nemcsak betegek és ellátottak vannak, hanem olyan szakmai gárda is, amely megérdemli, hogy jó infrastrukturális körülmények között, jó eszközökkel dolgozzon.

A stroke-betegek ellátása összetett feladat. Szakemberek sokaságának összehangolt tevékenységén múlik a gyógyítás sikere, a beteg megmentése, önállóságának részbeni, vagy teljes visszaállítása és a következő hónapok, évek életminősége. Egy biztos: ez a terület méltánytalanul nincs az egészségpolitika középpontjában – emelte ki Dr. Balogh Zoltán, a MESZK (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) elnöke. Arról is beszélt, hogy nagyon sok múlik a prevención, és az egészséges életmód abszolút alapja a megelőzésnek.
Dr. Balogh Zoltán krízisnek nevezte a humánerőforrás, az emberi erő biztosítását az egészségügyben, hozzátéve, hogy jó lenne folytatni az elmúlt években elindított bérfelzárkóztatást. A MESZK egy filmes kampányt indított „Veled másokért” címmel a szakdolgozói pályafutás népszerűsítéséért.

A stroke a harmadik leggyakoribb, tartós mozgáskorlátozottságot és halált okozó betegség. Az elmúlt több mint húsz évben jelentős változásokon ment keresztül az akut betegellátás, ami sokkal magasabb színvonalú és sokkal hatékonyabb lett - mondta Dr. Kerényi Levente, a Szent György Kórház Neurológiai Osztályának osztályvezető főorvosa.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából


 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika

 

 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.