Vadászok és vadászatok Fejér megyében

2018.10.12. 18:33
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. október 12. (péntek) 
Február közepéig látogatható a kiállítás az Országzászló téri múzeumban.      Galéria  
 
 
 
 
 
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében nyitották meg a Fejér megye vadászatát ismertető, több mint 200 műtárgyat felvonultató kiállítást ma délután. A február 24-ig látogatható, rendkívül gazdag tárlat a 18. századtól a Horthy-korszakig tartó időszak vadászati kultúráját dolgozza fel, többek között a vadászterületek, híres vadászok és vadászati eszközök bemutatásával.

Magyarország 2021-ben a természet világát bemutató, átfogó világkiállítást rendez, amelynek fontos szegmense lesz a vadászat.  Részben ennek következtében egyre több nyilvános fórumon jelenik meg a vadászat, és élénkül a társadalmi érdeklődés.

Így van ez Fejér megyében is, ahol évszázadok óta jelentős vadászterületek fekszenek például a Vértesben, a Velencei-tavon és annak környékén, a Sárréten, továbbá a Mezőföld alföldies régióiban. Ezeket a területeket országosan ismert, a vadászati közéletben nagy megbecsülésnek örvendő híres vadászok létesítették és gondozták. Nem véletlen tehát, hogy a szakmabeliek az utóbbi évtizedekben több kiállítóhelyet szenteltek a témának, többek között Soponyán és Fehérvárcsurgó.

A Vadászok és vadászatok Fejér megyében – a barokktól a neobarokkig című kiállítás megragadja a vadászat megyei történetének több korszakát a 18. századtól a Horthy-korszakig. Bemutatja, hogy kik vadászhattak, és ehhez milyen személyzetre volt szükségükük az erdő- és vadgazdálkodásban. A tárlat tárgyalja a megye vadászterületeit, híres – főként főúri – vadászainak életútját, kiemelten azokét, akik a hazai vadásztársadalomban is jelentős pozíciót töltöttek be, például Nádasdy Ferenc, az OMVV alapító elnöke, Széchenyi Zsigmond vadász és író, és ifj. Esterházy László, a Nemzetközi Vadászati Tanács alelnöke.
A kiállítás bemutatja továbbá a vadászat módszereinek és a fegyvereinek technikai változásait és a vadállomány átalakulását, illetve a vadászat szerepét a társadalmi életben, a földbirtokosok reprezentációjában, lakhelyük díszítésében és az uradalmi gazdálkodásban. Láthatunk különféle vadászati eszközöket, fegyvereket, díszes trófeákat, festményeket, grafikákat és fotókat.

A megnyitón Győr Attila, a múzeum tudományos osztályvezetője elmondta, hogy a rendkívül szerteágazó és gazdag kiállítás több mint 200 tárgyat vonultat fel.

Köszöntő beszédében dr. Bóka Viktor, Székesfehérvár jegyzője – aki szabadidejében szenvedélyes vadász és természetbarát – három, Fejér megyéhez köthető történetet intézett a résztvevőkhöz. Felidézte többek között a Sarvajcz Lajos emlékkereszt és a martonvásári világrekorder őzbak trófeájának történetét, majd azzal zárta gondolatait: „A vadászat fantasztikus dolog! A vadászat vadűzés és erdőzúgás…de több erdőzúgás!”

A tárlatot Zichy Aladár, a Zichy Jenő Vadásztársaság elnöke nyitotta meg. Arról beszélt, hogy a kiállítás elmúlt korok vadászatainak ránk maradt változatos emlékeit, ezek irodalmi és művészeti lecsapódásait tárja elénk. Hozzátette, korunkban a pénz és a természetvédelem vetekednek a vadászat jussáért. Ez nem azt jelenti, hogy a vadászat nem szép, nem jogos és nem jelent védelmet az állatok kártétele ellen. Ez csak azt jelenti, hogy a vadászatot alázattal szükséges kezelni!

A kiállítás 2019. február 24-ig, keddtől vasárnapig, 10.00 és 18.00 óra között látogatható az Országzászló téri múzeumépületben.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

–    Vége –


Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Molnár Artúr
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.