Eredeti fotók eredeti méretben, személyes sorsokkal és történetekkel

2018.10.19. 19:15
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. október 19. (péntek)
Időszaki fotókiállítás nyílt a Levéltárban az 1956-os forradalom emlékére. Galéria 
 
 
 
 
1956-os, részben még ismeretlen fotókból nyílt kiállítás a Fejér Megyei Levéltárban. A hat gyűjteményből összeállított válogatás elsősorban a budapesti forradalmi eseményeket dokumentáló képekből áll, de Székesfehérváron és Martonvásárhelyen készült fotók is szerepelnek a tárlat anyagában.  A november 9-ig látogatható időszaki kiállításon többek között először láthatja a közönség az osztrák Franz Fink hivatásos fotóriporter 23 darabból álló képsorozatát. Az unikális összeállítás eredeti dokumentumokat mutat meg, eredeti méretben: a csak közelről szemlélhető fotók lényege a mögöttük lévő személyességben és a bennük megfogalmazódó történetekben, emberi sorsokban ragadható meg – fogalmazta meg köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester. A kiállítást dr. Vizi László Tamás történész ajánlotta a közönségnek. 


A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára kiállítótermében hat, részben még nem bemutatott 1956-os fotógyűjtemény válogatott fényképeiből nyílt kiállítás.

Dr. Czetz Balázs
levéltár-igazgató, főlevéltáros köszöntő beszédében a tárlat történetét idézte fel: a Portugáliában élő emigráció még élő tagjainak irathagyatékát feldolgozva jutott el Hubay Lászlóhoz, és nézhette meg a család fotóalbumait, köztük egy az 1956-os eseményeket bemutató összeállítást; az albumok digitalizációja, feldolgozása folyik jelenleg. A külföldi kutatások során Szabó Károly is rendelkezésükre bocsátott egy profi fotókat tartalmazó hagyatékot. Ehhez kapcsolódnak a Levéltárnak a periratok mellékleteiben csatolt és felhasznált képei. A koncepcióról így fogalmazott: „Eredeti dokumentumokat állítottunk ki, a maguk eredeti méretében, a maguk eredeti valójában.” – nem javítottak rajtuk, és nem is nagyították fel őket, és nem tettek magyarázatokat sem a fekete keretben kirakott képekhez.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester a nemzeti ünnep előtt megnyílt, unikális fotókiállítás apropóján kiemelte: „Ez még különlegesebbé teszi az idei esztendő megemlékezéseit, éppen azáltal, amit egy fotó tud adni: ez pedig a személyesség, a személyes hangulat, a mögöttük lévő történetek, emberi sorsok.” A polgármester a gyűjtemény izgalmasságát a fotók mivoltában jelölte meg, amelyek kézzelfoghatóvá teszik az akkori napok jelentőségét, majd egy ’56-os, akkor 15 éves székesfehérvári diák megjelent naplóját idézte fel párhuzamként. Ezek a dokumentumok – éppen a személyes történetek és sorsok segítségével – közel hozzák a fiatalokhoz is a számukra messzinek tűnő történelmi eseményeket, és megértetik, milyen ára volt a ma természetesnek tűnő demokráciának, fejezte ki.

Az ünnepi tárlatot Dr. Vizi László Tamás történész, a Kodolányi János Egyetem rektorhelyettese nyitotta meg. A szabadságharcok megörökítéseiről szólva annak a rendkívüliségét hangsúlyozta, hogy a technika lehetővé tette a fotók által való dokumentálást, a fővárosban és vidéken egyaránt. Az emberek felszabadultak a forradalmat megelőző évek légkörétől és a kötelező témáktól: „Megörökítették a forradalom és szabadságharc apró részleteit, ismert és névtelen hőseit. Képeikben leginkább az eseményekbe öltött remény – hogy itt lehet valami egészen más, valami egészen új dolog –, valamint az eufória érzése érhető tetten.” – fogalmazott, és a lelkes amatőrök által készített képek mellett a hivatásos fényképészek által készített, művészi zsánerfotókat méltatta.

A forradalom idején készített fotók nagy részét a készítőik semmisítették meg, félve a retorziótól; a tárlat anyagában is van olyan kép, amit a szerző elítéléséhez használtak, és a nyugati sajtóban megjelent képek is sokszor bizonyítékok lettek a hatalom kezében, tette hozzá.

Dr. Vizi László Tamás bemutatta a látogatóknak a kiállítás anyagát, amely tartalmazza például a Hubay család birtokában lévő, ismeretlen szerzőtől származó fotókat egy albumból, amelynek amatőr képei az ‘56-os forradalom teljes időszakát feldolgozzák. Rejtély, hogy mikor és milyen körülmények között került az album Portugáliába és a család birtokába, akik a forradalmi események idején már több éve kint éltek. A műegyetemi hallgató, Nagy Ferenc amatőr felvételei a rommá lőtt Budapestet és a harcok során elesett, összeégett áldozatokat örökítik meg: a képeket a rendszerváltoztatást követően a szerző személyesen vitte be a Fejér Megyei Levéltárba. Dr. Tóth Jenő pázmándi lakos eddig publikálatlan, a budapesti eseményeket bemutató fotói egy peranyagból kerültek elő: a készítőjük ellen izgatás vádjával indult nyomozás. Érdekesség, hogy a tárlaton a martonvásári forradalmi eseményeit is megidézik az amatőr felvételek: a felvonulást, a nagygyűlést, a beszédeket és az I. világháborús hősi emlékműnél elmondott szavalatokat. A székesfehérvári eseményeket dokumentáló, a Levéltárra fókuszáló, a közvetlen környezetéhez kapcsolódó fotók között számos nem szerepelt az évfordulós kiállításon. Végül a hivatásos fotós és sportújságíró, az osztrák Franz Fink készítette, 23 darabból álló és a budapesti eseményeket bemutató – a Fortepan online oldalán megnézhető – sorozatáról szólt, amely eredeti képeket ezen a kiállításon láthatja először a közönség. A fotóriporter Nagy Imre miniszterelnök mindennapjait is dokumentálta, többek között a dolgozószobájában készített képekkel, ebből is látszik, nemcsak jó fotós volt, de jó kapcsolatai is lehettek.

A tárlat ingyenesen látogatható, az érdeklődők november 9-ig, hétfőtől csütörtökig, 8–15 óráig tekinthetik meg a fotókat a levéltár kiállítótermében.



Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!








Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.