„Verset is csak jó kedvvel, erővel tudok írni”

2018.11.09. 14:48
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. november 9. (péntek)
Nagy László 40 szimpózium a Városházán. Galéria
 
 
 
 
 
„Nagy László 40” címmel rendezett szimpóziumot az Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány pénteken a Városháza Dísztermében. Nagy László életművét halálának negyvenedik évfordulóján mutatták be az előadók. A szimpózium célja elérhetővé és befogadhatóvá tenni Nagy László művészetének értelmezését és európai horizontját a hazai közönség számára is. 


Az Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány által szervezett eseményén mutatták be Nagy László életművét halálának negyvenedik évfordulóján. A megjelenteket Takács Tamás, az alapítvány irodalmi vezetője köszöntötte, majd egy rövid részletet vetítettek le abból a Nagy Lászlóval készült utolsó interjúból, amelyet Kormos István készített a költővel 1975-ben. A székesfehérvári közönséggel szembe néző Nagy László a költészet, a vers születése kapcsán az ihletről több mint negyven éve feltett kérdésre a következőket mondta: „Az ihletet alkalmas lelkiállapotnak tartom a versírásra. Az a tapasztalatom, hogy verset is csak jókedvvel, meg erővel tudok írni. Olyankor is, amikor keserű, szomorú verset írok.”

A szimpózium megnyitására a szervezők dr. Cser-Palkovics Andrást kérték fel. A polgármester köszöntötte a közönséget és az előadókat, külön üdvözölve a fiatalokat, a diákokat – így a szimpózium egy rendhagyó irodalomóra szerepét is betölti egyben. A felújított Díszterem – mint a város első terme – az egyik legfontosabb közösségi tere a városnak: szimbolikus és jelentős az a lehetőség, hogy különböző tudományos és kulturális közösségi programoknak, rendezvényeknek is helyet ad. „Ennek keretében mi magunk városként is egy-egy terület fontosságára fel tudjuk hívni a figyelmet – önmagában azzal, hogy a rendezvény itt van a Városházán. Ebben az irodalom és az irodalmi élet különös fontossággal bír.” Köszöntője zárásaként a város polgármestere értékes, eredményes tanácskozást kívánt a résztvevőknek.

„Hűségem mindig kötött a néphez, akitől származom, akinek a nyelvén írok. Hű akartam lenni a magyar költészethez. Költészetünknek a Balassitól József Attiláig és később is eleven fő vonalához: ami nem csak síkraszállást jelent megmaradásunkért, hanem azt a gondolatot is kifejezi, hogy fölösleges áldozatok nélkül jussunk közelebb a már megbűnhődött eszményi jövőhöz.” A 40 éve elhunyt Nagy László hűségről írt gondolatát idézte Prof. dr. Jánosi Zoltán, József Attila-díjas irodalomtörténész, aki nyitóelőadásában méltatta Nagy László életművét. A 40 éve elhunyt irodalmár költészetéről az előadó-művészettükrében Lázár Balázs DLA, színművész, költő tartott előadást. Nagy László és Takács Imre barátságáról Bakonyi István PhD, József Attila-díjas irodalomtörténész szólt, míg műfordítói életművéről Zsille Gábor, József Attila-díjas költő, a Magyar Írószövetség Műfordítói Szakosztályának elnöke szólt. Az„ismeretlen” Nagy László címmel dr. Urbán László, Csuka Zoltán-díjas irodalomtörténész, Nagy László továbbélése a kortárs lírában címmel pedig dr. Falusi Márton, József Attila-díjas költő, író, a MMA MMKI tudományos munkatársa tartott előadást.

A szimpóziumon Nagy László Ha döng a föld című versét Jenei Márton László (Székesfehérvári SzC I. István Szakgimnáziuma) és Dióverés című versét Nyári Ádám (Székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium) szavalta el, míg a fehérvári fiatalokból álló 21 Gramm Akusztik az általuk megzenésített verseket adták elő. Az esemény, amely a Magyar Művészeti Akadémia és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával valósult meg, vitafórummal zárult.

Az eseményen készült fotók letölthetők a Galériából.

fotó: Simon Erika
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2018 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
  
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.