Klezmer dallamok nyűgözték le a fehérvári közönséget a Városházán

2018.12.06. 21:20
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. december 6. (csütörtök)
A Budapest Klezmer Band adott koncertet a Zsidó Napok nyitórendezvényén. Galéria 
 
 
 
 
Hanukai klezmervarázzsal kezdődött el az 1. Székesfehérvári Zsidó Napok programsorozata, amely a zsidók és nem zsidók közös kulturális értékeit bemutatva erősíti a helyi közösségek egymáshoz fűződő viszonyát. A Városháza teltházas Dísztermében meggyújtották a fény ünnepének az ötödik gyertyáját, majd a tradicionális zsidó zenét játszó Budapest Klezmer Band adott fergeteges koncertet.


A Budapest Klezmer Band Hanukai klezmervarázs című előadásával kezdődött el az 1. Székesfehérvári Zsidó Napok programsorozata a Városházán.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester mondott köszöntőt a csordultig megtelt Díszteremben, és köszönetét fejezve ki a szervezésben résztvevőknek elmondta, hogy nem titkoltan hagyományteremtő céllal hívták el Székesfehérvárra a kulturális fesztivált, amely négy napon keresztül várja gazdag programkínálattal a közönséget. Az ezeréves történelmi város kultúraközvetítő szerepének fontosságáról szólt, és kifejezte: „Tudatosan szeretnénk ebből hagyományt teremteni – a helyi zsidó közösség örömére ugyanúgy, mint annak a bizonyítására, hogy ebben a városban az értékek egymás mellett, egymással együttműködve képesek élni, és ezek teszik ezt a közösséget gazdaggá és színessé. Amitől azt érezzük: jó itt élni, jó ehhez a közösséghez tartozni.”

Dr. Cser-Palkovics András, Radnóti Zoltán, a MAZSIHISZ rabbitestületének elnöke, Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke, dr. Kunos Péter, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója és Mészáros László, a székesfehérvári  Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke közösen gyújtották meg a fény, a megszentelés, a felavatás ünnepének a gyertyáját. Az égő mécsessel arra a nyolc napig tartó csodára emlékezve, amelynek során az erős hit csodát tett, és amikor a Makkabeusok kivívták a szabadságot. Az ünnep a remény és a jövőbe vetett hit ünnepe is – a közös gyertyagyújtás szimbolikusan a fesztivál hagyományteremtéséről is szólt.

Radnóti Zoltán
a hanuka ünnepének a történetét elevenítette fel, majd Neubart István köszönetet mondott a fesztivál megrendezéséért. Zabos Regina, Fehérvár Hangja korábbi győztese a gyertyagyújtást követően egy hanukai dalt énekelt el a közönségnek, ezután pedig a Budapest Klezmer Band lépett a Díszterem színpadára.

Az 1990-ben megalakult zenekar tradicionális zsidó zenét játszik: az együttes alapítója és vezetője által komponált átiratokat szólaltatják meg, ahogy vallják, a műfaji határokon átívelően újrafogalmazva a klezmer zenét. Kárpát-medencei hangulatú dallamok hangzottak fel a 25 éves zenekar tagjainak – Jávori Ferenc Fegya (zongora, ének), Nagy Anna (harmonika) Gazda Bence (hegedű, ének), Végh Balázs (dob, ütőhangszerek) és Barbinek Gábor (harsona) – tolmácsolásában, fergeteges sikert aratva a székesfehérvári közönség köreiben.

A folytatásban a programok között különleges koncertek, kiváló gyerekelőadások, zsidó történelmet idéző belvárosi séta és hagyományos hanukai kóstoló várja az érdeklődőket. A Székesfehérvári Zsidó Napok közönsége találkozhat többek között Szakcsi Lakatos Bélával, Müller Péter Sziámival, Fűszeres Bodrogi Eszterrel és a Debrecen Dixiland Jazz Band-del.

A részletes program a https://www.facebook.com/events/353269868583120/ oldalon olvasható.



A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!



                                

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr
 

 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.