Balettel a gyermekkor álomvilágába

2018.12.12. 14:49
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. december 12. (szerda)
Diótörő: két nap múlva premier. Galéria 
 
 
 
Már csak két nap választ el bennünket a Székesfehérvári Balett Színház első nagybalettjének bemutatójától: a Diótörő című családi balettet Egerházi Attila rendezésében és koreográfiájával december 14-én, pénteken 19 órakor láthatja először a közönség a Vörösmarty Színházban. A produkcióról ma tartott sajtótájékoztatót dr. Cser-Palkovics András polgármester és Egerházi Attila igazgató az első jelenet díszletei mellett.


Az idei Fehérvári Advent népszerű diótörő figuráival a Zichy ligetben találkozhatunk – Hoffmann meséjéből készült Csajkovszkij balettje, amelyben egy ilyen diótörő kel életre és kíséri el a történet főhősét, Marikát kalandos útján. Egy átlagos, szürke panellakásban él a Stahlbaum család, ide érkezik meg karácsony este a minden tekintetben színes egyéniség, Drosselmeyer nagybácsi, aki humorával, szeretetével, „bűverejével” életet hoz a családba. Amikor a család nyugovóra tér, megtörténnek a meséből ismert csodák: életre kel a Diótörő, megjelennek és ugyancsak életre kelnek a különböző babák, mesefigurák és lezajlik az a harc is, amelynek végén Marika, a főhős egy mesevilágban találja magát, Diótörő herceg oldalán. A pár a hópelyhek táncát követve jut el a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részét, a Rózsakeringőt is. A Székesfehérvári Balett Színház premierjét december 14-én, pénteken este nézheti meg a közönség.

„Kultúrtörténeti eseményhez közeledik a város.” – fogalmazott dr. Cser-Palkovics András polgármester, és az új társulat sikeres első bemutatkozását követően a saját és a város közösségének várakozását fogalmazta meg az adventi időszak egész estés bemutatója előtt. Az örömét fejezte ki, hogy nemcsak az előzetesen elhatározott öt, de hat előadásra is elfogytak a jegyek – ami a színház pozitív fogadtatását jelzi a közönség részéről. Méltatta azt is, hogy a visszajelzések alapján sok gyerek, sok fiatal nézi majd meg a darabot. Köszönetet mondott a művészeknek, a színháznak, a műszaknak – aminek szintén köszönhető, hogy otthonra lelt a balett Székesfehérváron. A polgármester hozzátette, hogy a balettelőadások sikere, a hatalmas érdeklődés és igény is indokolja újabb előadóterem, kulturális központ létrehozását a városban, amit nemcsak megépíteni szeretnének, de tartalmas előadásokkal tudják majd megtölteni.

Egerházi Attila
Harangozó-díjas koreográfus, az intézmény igazgatója a cselekményes nagybalett kihívásaival kapcsolatban elmondta, hogy az a város, amely megengedheti magának, hogy Csajkovszkij eredeti, gyönyörű zenéje felcsendülhessen, annak VAN balettszínháza: „Az a profizmus, ami ennek a színháznak a stábját, műszakját jellemzi, ahhoz foghatót nagyon kevés helyen találtam idehaza. Mind a hozzáállás, mind a szakmai felkészültség értelmében.” – mondott köszönetet a partnerségért.

A fehérvári előadás új hangszínt, új megközelítést talált a klasszikus balett előadásában: „A színház arról szól, hogy kiragad bennünket a hétköznapok szürkeségéből, és elrepít bennünket egy olyan álomvilágba, ahol talán gyermekkorunkban jártunk utoljára. A Diótörő története az én olvasatomban nem nagypolgári, hanem kispolgári családi körben játszódik, és a mindennapok gyakorta monoton és olykor szeretetről megfeledkező világát szeretettel átszőtt humorral fűszerezve állítja szembe az ünnepnap színekben gazdag varázsvilágával. Ez a szándék éppúgy megmutatkozik a balett színpadképeinek és jeleneteinek kontrasztjaiban, mint a koreográfiában” – mondta a produkcióról Egerházi Attila.

Andrea T. Haamer jelmezeit Szelei Mónika újította fel és ő készítette a produkcióhoz szükséges új jelmezeket is; a díszleteket Árvai György, a fényeket Egerházi Attila tervezte. A darabhoz Falvay Miklós médiaművész komputergrafikával teremti meg a fantáziavilágot: a virtuális díszletek közül kiemelkedik az északi fényre emlékeztető fényjáték és a történet egyik fő helyszíne, a kristálypalota, amely többször is átalakul a mese során.

A teljes társulatot kettős szereposztásban felvonultató táncszínházi művel minden korosztályt igyekeznek megszólítani. A társulat célja, hogy a város és a megye színházat és táncot szerető közönségének saját Diótörő előadása legyen, amelyet minden évadban műsorra tűznek majd a karácsonyi időszakban. Az igazgató elmondta, hogy a következő évadban is csodás darabot tűzött ki maga elé a színház: a Rómeó és Júliát fogják táncolni Prokofjev zenéjére.


A sajtótájékoztatón készült fotók letölthetőek a Galériából!






                                          

Szöveg: Fraller Ildikó, Lőrincz Miklós
Fotó: Bácskai Gergely
 

 

 

 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.