Tudásközvetítés a legmagasabb szinten - nemzetközi kiválóságra törekszik a Corvinus

2019.01.29. 19:41
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. január 29. (kedd) 
Kerekasztal-beszélgetés a tapasztalatokról és a tervekről.    Galéria  
 
 
 
 
 
Székesfehérvár felsőoktatásáról, a Budapesti Corvinus Egyetem megújulásáról és a helyi lehetőségekről volt szó azon a kerekasztal-beszélgetésen, melyet a Székesfehérvári Campuson szerveztek kedden délután. Az eseményen a város és az egyetem vezetői összegezték az eddigi közös munkát és osztották meg a résztvevőkkel a jövőbeni terveiket.

A Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusa számára kiemelten fontos, hogy az oktatási tevékenység mellett minél nagyobb szerepet vállaljon a város közéletében. Ezért az intézmény létrehozta a C#A Corvinus Alba – iránytű a mindennapokhoz programsorozatot, melynek célja, hogy olyan témákat dolgozzon fel, amelyek a közérdeklődésre számot tartanak, illetve olyan személyeket mutasson be, akik munkássága példaértékű. A programsorozat az EFOP-3.5.1-16-2017-00001 „Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és szakirányú továbbképzések fejlesztése”-projekt keretében valósul meg.

A sorozat újabb állomásaként kerekasztal-beszélgetést szervezetek kedden délután, melynek keretében a város és az egyetem vezetői számoltak be a hallgatóságnak a megyeszékhely felsőoktatásáról, az egyetem fejlődéséről és a helyben nyújtott lehetőségekről.

Székesfehérvár a kezdetektől megtisztelő lehetőségként tekint az egyetemmel való együttműködésre. Nem arra törekszik, hogy Debrecenhez vagy Szegedhez hasonló, klasszikus egyetemi város legyen. A városnak nagyon jó minőségű, minden szempontból rugalmas, a helyi gazdaságot kiszolgáló, gyakorlatorientált felsőoktatásra van szüksége stabil, párezer fős hallgatói bázissal. A hallgatók száma folyamatosan emelkedik, ami szintén minősíti a helyi felsőoktatást. – mondta dr. Cser-Palkovics András polgármester.

Dr. Szántó Zoltán általános rektorhelyettes arról számolt be, hogy a 2018-as esztendő mérföldkő volt a Budapesti Corvinus Egyetem történetében. Megszületett az a kormányhatározat, amely reális időtávon belül lehetővé teszi a folyamatos fejlődést, a megújulást.  A Corvinus 2030 stratégia célja, hogy az egyetem a gazdaság- és társadalomtudományi területen Közép-Európa vezető intézményeként a világ legjobb 200, Európa legjobb 100 egyeteme közé kerüljön a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. Jelenleg 16 százalék a külföldi hallgatók aránya, reményeik szerint hamarosan Székesfehérváron is elindíthatják az angol nyelvű oktatási programot.

Komoly változás lesz, hogy a Corvinus Egyetem kikerül az állami fenntartású intézmények közül. 2019. július 1-től egy az állam által létrehozott alapítvány gyakorolja majd az intézmény fenntartói jogait, amely a finanszírozás szempontjából hosszú távra garantálja a biztonságot és a kiszámíthatóságot. A 2019-es felvételi eljárás a megszokott módon történik majd, 2020-tól azonban már nem hirdetnek állami ösztöndíjas helyeket. Ennek kiváltására létrehozzák a Corvinus Ösztöndíjprogramot, amely az alapítvány vagyonának hozamaiból továbbra is biztosítja a térítésmentes képzést kiválósági vagy rászorultsági alapon. Emellett megmarad a költségtérítéses képzési forma is.

Az intézmény büszke arra, hogy a tavaly az országosan felvett, a legkiválóbb TOP 10-es listába tartozó hallgatók 22 százaléka a Corvinusra nyert felvételt. Az egyetem oktatási színvonalát és a tudományos megalapozottságot az is mutatja, hogy a teljes oktatói állomány jelentős része rendelkezik doktori, azaz PhD tudományos fokozattal – emelte ki Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes. Hozzátette, hogy a klasszikus oktatási forma mellett egyre inkább szeretnék érvényesíteni a digitalizációt, többek között létrehoznák az on-line tanulmányi osztályt. A hallgatók létszáma a fehérvári campuson a kezdeti 26-ról 79-re emelkedett, ma 171-en tanulnak itt, közülük 46 százalék mesterképzésre jár.

A Székesfehérvári Campus „B” épületének beruházási munkáiról Horváth Béla, a campus igazgatója tartott prezentációt. A közel 2.000 négyzetméteres épületben elsősorban oktatási tereket hoznak létre, emellett biztosítanak egy jól felszerelt könyvtárat és egy olvasószobát. Kialakítanak egy exkluzív konferenciatermet és labort, továbbá egy filmfelvételek készítésére alkalmas stúdiót is. Az Európai Unió által támogatott, közel másfél milliárd forintos beruházás 2018 januárjában kezdődött el és 2019. május második felére fejeződik be.

A kapcsolódó fotók és a bemutatott prezentáció letölthetőek a Galériából.


 

–   Vége –


Szöveg: Havasi Tímea 

Fotó: Molnár Artúr 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.