A Megyeháza Dísztermében rendezett tudományos konferenciát ma a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság. Ez a volt a munkacsoport első nyilvános rendezvénye Magyarország, Fejér megye és Székesfehérvár 1918-1919 fordulóján címmel. Jelképes a helyszínválasztás, hiszen száz évvel ezelőtt ugyanitt fogadták el a Berinkey-kormánnyal szemben a gróf Károlyi József korábbi főispán által megfogalmazott bizalmatlansági indítványt, ami roppant komoly következményekkel járt. A konferencián felhívással fordultak a lakossághoz korabeli tárgyi emlékek gyűjtésére, melyekből ősszel kiállítást terveznek.

Székesfehérvár Közgyűlése tavaly novemberben döntött a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság létrehozásáról, kapcsolódva a trianoni békediktátum 100 éves évfordulójához. A tervek szerint 2020 őszéig működő munkacsoport feladata, hogy számba vegye és megvizsgálja az 1920. június 4-én aláírt békediktátum helyi következményeit Székesfehérvárra és Fejér megyére vonatkozóan.

A bizottság első nyilvános rendezvénye a Magyarország, Fejér megye és Székesfehérvár 1918-1919 fordulóján című konferencia volt, melyet a Megyeháza Dísztermében rendeztek a mai napon. A tanácskozással egy száz évvel ezelőtti rendkívüli eseményre emlékeztek. 1919. február 3-án ugyanebben a teremben Fejér Megye Törvényhatósági Bizottsága megtárgyalta és elfogadta gróf Károlyi József korábbi főispán előterjesztését, melynek nyomán bizalmatlansági indítványt fogalmaztak meg a regnáló Berinkey-kormánnyal szemben, Magyarország területi sérthetetlensége érdekében.

A konferencia levezető elnöke dr. Vizi László Tamás PhD, főiskolai tanár, a Kodolányi János Egyetem rektorhelyettese, a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság elnöke volt. Úgy fogalmazott: „Száz évvel ezelőtt forrt a világ… Különösen átalakult az a Duna-medencei térség és Közép-Európa, ahol mi is élünk. Egy új világ kezdődött, amely lezárt egy hosszú múltat és elindított valami mást. A kortársak nem tudták, mi lesz a jövője ennek az új világnak, milyen izmusok és ideológiák fogják azt meghatározni, és milyenek lesznek az új határok, hol fognak húzódni.” Hozzátette: 1918-19 fordulóján a történelmi Magyarország már a múlté volt, a szerb, a román, a cseh haderő mélyen benyomult hazánk területére. Többek között ezt is inspirálta gróf Károlyi Józsefet a bizalmatlansági indítvány megfogalmazására.

A genius loci, azaz a hely szelleme nyomán fogalmazta köszöntőjét dr. Molnár Krisztián házigazda, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke. Részletesen megemlékezett gróf Károlyi Józsefről, rendkívül bátor cselekedetnek minősítve a bizalmatlansági indítványt. Mint mondta, a száz évvel ezelőtti esemény tiszteletére a Megyeházán 1930-ban állított emléktáblát az ’50-es években eltávolította az akkori hatalom. Azonban 2007-ben a jobboldali többségű megyei közgyűlés ismét méltó helyére, a Díszterem bejáratához helyezte azt.
Rámutatott, hogy sok hasonlóság van a száz évvel ezelőtti és a mostani események között. „Most is azt láthatjuk, hogy nemzeti szuverenitásunk, ezeréves keresztény kultúránk, határaink veszélyben vannak, és törekvések vannak a határvédelem megszüntetésére. Azonban nagy különbség, hogy jelenleg egy egyöntetű társadalmi támogatottsággal és markáns nemzeti kiállással bíró kormányuk van, amely eredményesebben tudja elvégezni a munkáját.”
Gróf Károlyi József emlékét méltóan ápolja az a tény, hogy unokája, gróf Károlyi György nagykövetként képviseli Magyarországot Párizsban – fogalmazta meg zárógondolatában a Közgyűlés elnöke.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a sorsfordító történések mögött emberi sorsok húzódtak. „A megye és a város száz évvel ezelőtti polgárai ugyanúgy tették a dolgukat a mindennapokban, mint mi. Majd jött a világháború, az új világrendszer egy olyan, teljesen átalakuló nemzeti sorssal, amelyre a közember biztosan nem gondolt volna. Sokk volt sok minden az ember és a közösség életében! Erre is érdemes figyelnünk akkor, amikor a történések mögé nézünk.”

A konferencia tudományos előadásai számos témát felöleltek az 1918-1919-es évek fordulója kapcsán. Vizsgálták a katonatanácsok, a munkástanácsok szerepét, az 1919 januárjában Versaillesben megnyitott békekonferencia magyarországi vonatkozásait, illetve gróf Károlyi József életét és politikai pályafutását.

A tanácskozás végén felhívást tettek közzé magániratok és tárgyi emlékek gyűjtésére az első világháború, a forradalmak kora, valamint Trianon és következményei tárgykörben. Arra kérik a magánszemélyeket és a gyűjtőket, hogy a száz évvel ezelőtti eseményekhez kapcsolódó irataikat, tárgyi emlékeiket juttassák el a Szent István Király Múzeum vagy a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára részére. A lokális jellegű, elsősorban a megyehatáron belülre koncentráló gyűjtés anyagából ősszel kamarakiállítás nyílik a megyei levéltárban.

A Trianon Centenáriumi Emlékbizottság folytatja a munkáját. Tavasszal egy, kifejezetten az 1919-es eseményekre fókuszáló konferenciát, majd június 4-e, a nemzeti összetartozás napja alkalmából egy méltó emlékülést tervez a tudományos munkacsoport.