Az ezredfordulón Jásdi Balázs hagyományőrző főhadnagy négy társával együtt indult útnak, hogy valós teljesítménnyel tisztelegjenek a magyar katonák hősies helytállása előtt. A kezdeményezéshez évről évre egyre többen csatlakoztak, s ma már az ország 70 településén több ezren gyalogolnak közösen az 1943. 01.12-i urivi áttörés emlékére. Az országos emlékmenet elsőként Veszprém megyében volt január elején, és Fejér megyében zárul ma a FEJÉR menetszázad menetelésével.
Az egynapos program a Fekvő katona emlékmű előtt ma reggel indult Székesfehérváron. A Hősök terén megalakult a menetszázad. Nagy Lajos, a MATASZ Fejér Megyei Szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket. Örömét fejezte ki, hogy a közel húsz év alatt mind több és több fiatal vesz részt a megemlékezésen, akik fontosnak érzik a történelem, a hagyományok és az elődök tiszteletét.
Az ünnepség keretében Mészáros Attila alpolgármester adta át a város nevében a csapatzászlót. Ünnepi beszédében vitéz Somogyváry Gyula A boldog szunnyadókhoz című verséből idézve emlékeztetett azokra a katonákra, akik a magyar honvédség több mint 170 éves történetének egyik legborzalmasabb napjaiban küzdöttek, harcoltak hazánkért. Az utódok kötelessége az emlékezés mellett az emlékeztetés is. A hősök áldozatos harca mellett arra, hogy ezek az események soha, de soha ne ismétlődhessenek meg.
A katolikus egyház imádságával szentelte fel Spányi Antal megyés püspök a csapatzászlót, amelynek, mint mondta, feladata, hogy erősítse, segítse, formálja az emlékezők, különösen a fiatalok szívét és lelkét. Oláh Emil ezredes a becsületességet állította gondolatai középpontjába. Az egyik legfőbb katonai erény a becsületesség. A becsületesség olyan, mint a sziklakő, kemény és maradandó. Erre lehet építeni házat, hazát és nemzetet. Ezekkel a gondolatokkal kérte Isten áldását a Protestáns Tábori Püspökség kiemelt vezető tábori lelkésze. A harcban elesett katonák emléke előtt koszorúzással tisztelegett Mészáros Attila alpolgármester, Wilmek Tibor, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke és Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője, valamint dr. Varga Péter r. dandártábornok, megyei főkapitány és Kovács Zsolt r. ezredes, városi rendőrkapitány.
Az ünnepi pillanatokat követően elindul a gyalogmenet. A középiskolások, jelenleg szolgáló és tartalékos katonák, honvéd hagyományőrzők által alkotott század dobszó mellett vonult végig a városon. A Fő utcán végighaladva érkeztek a Zichy ligetbe, ahol gyertyát gyújtottak a 17. honvéd gyalogezred emlékművénél, majd továbbmeneteltek a laktanyákig.
A doni hősökre emlékezők következő állomása Zámoly volt. A Zámolyi-medencében 1945 januárjában Magyarország legnagyobb páncélos csatáinak egyikére került sor, amelyben közel 400 harckocsit lőttek ki, és több mint ezer katona vesztette életét. A falu közössége a településen lévő magtárban állított emléket az elesetteknek. A csütörtöki menetszázad az egykori harcokról egy rövid történelmi összefoglalót hallgatott meg Weimper Zoltántól, a kutatások beindítójától és a második világháborús helytörténeti kiállítás megálmodójától. A század tagjai a rendhagyó történelemóra mellett tangóharmonikás vezetésével menetdalokat tanultak, és megismerték a magtár épületében helyet kapott helytörténeti tárlatot is.
A „Fejér menetszázad” Borbála-puszta felé vette az irányt, és gyalogosan indult tovább Sárkeresztesre. A Doni Hősök Emléktúra résztvevői a kb. 20 kilométeres táv megtétele után késő délután érkeznek vissza Székesfehérvárra, ahol a Hosszútemetőben megemlékezéssel, a résztvevőknek szóló emléklapok átadásával zárul a nap.
A helyszíneken készült fotók letölthetők a Galériából.