Szakmai alázat, bölcs mértéktartás

2019.09.11. 20:15
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. szeptember 11. (szerda)
Megnyílt Pordán Horváth Ferenc emlékkiállítása az Országzászló téren. Galéria 
 
 
 
 
 
Szabadtéri emlékkiállítással tiszteleg a város egykori építésze, Pordán H. Ferenc munkássága előtt a Fejér Megyei Építészek Kamarája. Az Országzászló téren szerdán megnyílt tárlaton a legismertebb épületek: a Technika Háza, a Béke téri iskola és a várkörúti Brunszvik Teréz Óvoda épülete mellett az általa tervezett családi házak és nyaralók is láthatóak a tablókon. A tárlatot Lantay Attila, Székesfehérvár főépítésze nyitotta meg.


Pordán H. Ferenc a XX. század második felének egyik legjelentősebb székesfehérvári tervezőépítésze volt. A Fejér Megyei Építészek Kamarája által rendezett szabadtéri fotókiállítással az utókor Pordán H. Ferenc építész alkotói nagysága, magas színvonalú, gazdag életműve előtt tiszteleg - mondta el a megnyitón Németh László, a Fejér Megyei Építészek Kamarájának elnöke, aki köszöntötte a kiállításra érkező egykori kollégákat, Pordán Horváth Ferenc családtagjait, barátait, a szép számmal megjelent érdeklődőket.

A kiállítás tablóin a fehérvári építész legjelentősebb alkotásai láthatóak. A képek alatt Pordán Horváth Ferenc saját gondolatai, munkáival kapcsolatos jegyzetei is segítnek a kor és az alkotó megismerésében. A tárlatot Lantay Attila, Székesfehérvár főépítésze nyitotta meg. Méltatásában elhangzott: Pordán Horváth Ferenc 1957-es munkába állásától 1992-es nyugdíjba vonulásáig - sőt azután magántervezőként is - nagy ívű, alkotásokban gazdag, szép és emberi tartásában is kikezdhetetlen építész-életpályát futott be. Legjelentősebb alkotásai Székesfehérvárhoz kötődnek. 1958 óta jelentős középületekkel gazdagította a várost, épületeire a magas fokú igényesség, a környezettel való érzékeny kapcsolat a jellemző. A háború utáni korszak székesfehérvári építészettörténetében elvitathatatlan helye van életművének.

„2014-ben Székesfehérvár városa tisztelegni kívánt a mester előtt amikor elsőként - posztumusz elismerésül - Pordán Horváth Ferencnek adományozta a város frissen alapított építészeti díját, Schmidl Ferenc-díjat. Tisztelegni kívánt, és saját eszközeivel törleszteni valamit abból az adósságból, ami az életében elmaradt országos figyelem és a szakmai elismerés hiánya következtében keletkezett.” Lantay Attila hozzátette, az egykori építész életének egyik főműve - a magyar kortárs építészet egyik nagy jelentőségű épülete - a Technika Háza. „A 42 éve épült épület mai szemmel is érzékelhető könnyedségével, tökéletes arányaival és elegáns anyagkezelésével mintát ad a következő építészgenerációknak egy divatoktól mentes, kortalanságra, egyetemességre törekvő építészeti magatartásról. Pályájának e csúcsteljesítménye után is jelentőset alkotott: a rendszerváltozás utáni új gazdasági-társadalmi kihívásokra választ adó belvárosi banképület, valamint pályája alkonyán az építészek legnagyobb álma: az iváncsai templom tervezési lehetősége is megadatott neki.”

Pordán H. Ferencről dr. Karsai Béla, a Karsai Holding Zrt. elnöke és Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnök emlékezett meg, egy-egy történettel felidézve az építész, az alkotó szakmaszeretetét, munkájával szemben tanúsított alázatát, bölcs mértéktartását.
A kiállított tablók az Országzászló téren várják az arra sétáló látogatókat szeptember 20-ig.

A megnyitón készült fotók letölthetőek a Galériából.

fotó: Simon Erika

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.