Negyedik alkalommal rendezett tudományos konferenciát a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság és az Önkormányzat: ,,Az alkalmat (…) nem akkor találod, amikor keresed, hanem amikor kínálkozik.” - Román megszállás 1919 című szimpózium fókuszában a román királyi haderő magyarországi jelenléte állt a Duna-Tisza-közén, Budapesten és a Dunántúlon. A címként választott mottó Ioan Slavici román írótól származik: amikor ezt a gondolatot az 1880-as évek második felében papírra vetette, még nem gondolhatta, hogy a jószerencse hogyan adatik meg a Román Királyságnak 1919 őszén. A konferencia egy rendkívül keserves időszakát mutatja be a száz évvel ezelőtti Magyarországnak, amikor a néhány megyényire összezsugorodott országot a megszálló csapatok birtokba vették: a főváros megszállása után a román sereg továbbnyomult a Székesfehérvár-Veszprém-Pápa-Győr vonalon, és heteken, hónapokon keresztül garázdálkodott a területen.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a konferencia résztvevőit, és ismételten köszönetet mondott az emlékbizottság munkájáért, amely egy nagyon fontos időszakát dolgozza fel az ország, illetve Székesfehérvár történelmének. A polgármester a Díszterem kiemelkedő történelmi eseményeit rögzítő falfelirataiból az 1919. augusztus 9-i román megszállásra utalva kifejezte: „Elődeink fontosnak tartották, hogy a történelmünknek erre az időpontjára és eseményére emlékezzenek és emlékeztessenek. (…) A kiváltó okokról, a lefolyásáról és a következményekről keveset tudnak a székesfehérváriak, sokkal kevesebbet, mint amennyire fontos történelmi eseménynek tarthatjuk.” – és hozzátette, hogy az esemény jelentősége a tudományos feltárás mellett mindenképpen megérdemli, hogy bekerüljön a köztudatba.

A konferencia először nemzetközi dimenzióba helyezte az eseményeket: a nyitó előadást Prof. Dr. Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a Magyarságkutató Intézet tanácsadója tartotta A Versailles-Bukarest-Siófok háromszög, avagy Budapest és Észak-Dunántúl román megszállásának nemzetközi diplomáciai háttere (1919. augusztus – 1919. november) címmel. Augusztus végén összeomlott a Kun Béla-féle bolsevik uralom: ezt kihasználva, erre rájátszva indult meg a román hadsereg a Tiszától, foglalta el Budapestet, és egészen Győrig jutott – fosztogatás, lopás, rablás és nemi erőszak zajlott az érintett területeken.

Közel két hónapon keresztül volt román megszállás alatt Székesfehérvár – erről az időszakról adott elő dr. Vizi László Tamás történész. A demarkációs vonal peremén elhelyezkedő város helyzete különösen fókuszált: mivel ezenkívül közlekedési és földrajzi csomópontként is működött, a román megszállás logisztikai középpontja volt, ide hordták össze az elrabolt árucikkeket például. A megszállás jelentőségét jelzi, hogy Gerota alezredes 1919 szeptemberében hadiállapotot hirdetett: napirenden voltak a fosztogatások, a civil lakosság elleni atrocitások, illetve megterhelő volt a román hadsereg élelmezése is. A város egymillió korona hitelfelvételre kényszerült, hogy a veszteségeket megpróbálja kompenzálni. Felszabadulásként élték meg az emberek, amikor a románok végül október elején elhagyták Székesfehérvárt, és óriási ünnepléssel fogadták a bevonuló Nemzeti Hadsereg alakulatait – ez a dátum is megtalálható többek között a Díszterem falra festett évszámai között.

Előadás hangzott, hangzik el továbbá Budapest 1919-es megszállásáról a román történetírás tükrében, a román hadseregnek a Duna-Tisza közi, illetve, Győrnek és Veszprémnek a megszállásáról, a román-magyar háború utolsó szakaszáról, a kivonulásról és a MÁV hálózatára gyakorolt következményeiről. A konferencia levezető elnöki feladatait dr. Csurgai Horváth József főiskolai tanár, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója látta el.


A konferencián készült fotók letölthetőek a Galériából!





                                                

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr