Újra életre kelt a Rác utca a 18. Tűzzel-Vassal Fesztiválon

2022.06.25. 12:44
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. június 25. (szombat) 
Hatvannál is több mester érkezett az ország minden részéről.    Galéria  
 
 
 
 
 
 
Óriási volt az érdeklődés a Tűzzel-Vassal Fesztiválon, melyet 18. alkalommal rendeztek meg a Rác utcában, Székesfehérváron. Több mint hatvan mesterember képviselte a késes és a kovács szakmákat, voltak kézműves bemutatók, színpadi produkciók, népi gyermekjátékok, minőségi portékákat kínáló kézműves vásár, és megnyitották a látogatók előtt a Szerb-Ortodox Templomot. A megnyitón Lehrner Zsolt alpolgármester méltatta a fesztivált.

A Palotaváros tízemeletes paneltömbjeinek tövében, szinte észrevétlenül bújik meg a Rác utca, amely a korábban iparosok, kézművesek lakta városrész, Rácváros 17-18. századi hangulatát őrzi. A Skanzen az év nagy részében igen csendes, ám egyetlen napon, a Tűzzel-Vassal Fesztiválon élettel telik meg az utca, a Szerb-Ortodox Templom udvara és a többi porta is. Így volt ez most szombaton is a 18. alkalommal megrendezett Tűzzel-Vassal Fesztiválon. A késesek, késkészítő mesterek, kovácsok és fegyverkovácsok országos találkozójára 64 mester érkezett, ez több mint eddig bármikor, jöttek az ország minden szegletéből, illetve Csehországból és Szlovákiából is.

A templom udvarán rendezett megnyitón a szervező Fehérvári Kézművesek Egyesületének elnöke, Szenczi Jánosné elmondta, a fesztivál központi témájaként a kiskéseket választották, melyeknek számos fajtájából válogathatnak a háziasszonyok a fesztiválon. Az Aranybulla Emlékévhez kapcsolódóan a Rác utca 27. szám alatt királyfis-királykisasszonyos kézművességgel készültek, a 13. szám alatti portán az Egyesület 11 szakkörének munkáiból rendeztek bemutató kiállítást, míg a 15. számú portán, az Asszonyműhelyben csupa nőies foglalatossággal várták a betérőket: lehetett szőni, fonni, varrni és hímezni.

Székesfehérvár Önkormányzata képviseletében Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntötte a résztvevőket. Elmondta: „Különös nap a mai, többszörös ünnep! Egyrészt örvendetes, hogy a koronavírus-járvány jelentős elcsendesedésével, a tavalyi évet követően idén is lehetővé vált a fesztivál akadálytalan megrendezése, másrészt a mostani a 18. alkalom, így a rendezvény betöltötte a nagykorúságát.”

Hozzátette, hogy a fesztivál egyedi színfoltja Székesfehérvár kulturális palettájának és országos szinten is unikális. A Fehérvári Kézművesek Egyesülete azt a fontos célt tűzte maga elé, hogy éltesse és megmentse a népi hagyományainkat, köztük a késes és kovács szakmákat. Sikerrel járnak ezen az úton, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a fesztivál iránt óriási az érdeklődés a mesteremberek és a látogatók részéről egyaránt. Székesfehérváron körülbelül kétszázra tehető azoknak a civil szervezeteknek a száma, melyek aktív, folyamatos munkát végeznek, számos feladatot átvállalva ezzel az Önkormányzattól. A legtevékenyebb szervezetek egyike a Fehérvári Kézművesek Egyesülete, amely többek között hagyományőrző szakkörök, szakmai programok, nyári napközis táborok és a különböző ünnepekre készülődő, tematikus foglalkozások sokaságát szervezi évről évre.

Az alpolgármester köszönetét fejezte ki a társszervező Székesfehérvári Szerb Nemzetiségi Önkormányzatnak, hogy a Fesztivál és a Múzeumok Éjszakája alkalmából ismét megnyitották a Szerb-Ortodox Templomot, amely az ország egyik legrégebbi ilyen épülete, és éjfélig várja a látogatókat.


A fesztiválon részt vett Viza Attila palotavárosi önkormányzati képviselő is.


A kapcsolódód fotók letölthetőek a Galériából.
 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika


 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.