Városi bélyegkiállítás az Aranybulla Emlékév tiszteletére

2022.09.21. 19:22
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. szeptember 21. (szerda)
 
 
 
 
 
 

Függőpecsét készítéssel, kihelyezett postával és az Aranybulla Emlékév tiszteletére, a Magyar Posta által kibocsátott Aranybulla-emlékbélyeggel is várta az érdeklődőket a Székesfehérvári Városi Bélyeggyűjtő Kör városi bélyegkiállításán. A VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Házban szombatig látogatható tárlatot Földi Zoltán, a Humán Közszolgálati Szakbizottság elnöke nyitotta meg. Az Aranybulla bélyegeken és érmeken megjelenő emlékezetpolitikájáról dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója adott történeti áttekintést.

A pecsétviasz illata fogadta a VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Ház nagytermébe belépőket, akik a Székesfehérvári Városi Bélyeggyűjtő Kör éves kiállítására érkeztek.  Mórocz Istvánné Aranykoszorús könyvkötő mester az általa készített, míves „Aranybulla Emlékév 2022” emléklapokat látta el a város címerét ábrázoló függőpecséttel. A „Szent István, az 1000 éves magyar államiság, Székesfehérvár és az Aranybulla” című kiállítás résztvevői választhattak a különböző színekben készült emléklapok közül, amelyek mellé egy emlékéves logóval ellátott bőrkorongot is vihettek. A teremben kihelyezett posta is működött, ahol többek között az Aranybulla Emlékévre készült, Kontuly Béla festményét ábrázoló emlékbélyeget is beszerezhették a gyűjtők. Az emlékév előtt tisztelgő kiállításon több mint 30 tablón láthat különleges, tematikus bélyegeket a látogató.

Az esemény megnyitóján Laczi Zoltán, a Városi Bélyeggyűjtő Kör elnöke felidézte az elmúlt egy év eseményeit. Mint mondta, a járványidőszakot követően örömmel rendezték meg tavaly októberben az éves kiállítást, majd számos oktatási intézményben tekinthették meg a diákok azt a vándorkiállítást, amelyet a tagtársak gyűjteményeiből állítottak össze, népszerűsítve ezzel is tevékenységüket. Az idei évben a szervezet is csatlakozott az Aranybulla Emlékévhez: előadást tartottak a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállításhoz kapcsolódva. A szerdán megnyílt tárlaton az Aranybulla mellett megjelenik Szent István és a magyar államiság története is. A székesfehérvári Stokinger József gyűjtő Szent Istvánhoz kapcsolódó anyagából ex librisek is láthatóak.

A mostani tárlaton a Városi Levéltár és Kutatóintézet két tablója is látható, amely az Aranybulla-emlékmű történetét dolgozza fel. “Emlékezetpolitika érmeken, bélyegeken” címmel tartott előadást dr. Csurgai Horváth József. A Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója szólt arról, hogy városunkban Szent István tevékenységének és egyéniségének felidézésére Székesfehérváron szinte folyamatosan sor került az elmúlt évszázadokban. Szólt az Aranybulla-emlékmű állításának történetéről is, hiszen az első emlékművet 1922-ben állították a Csúcsos-hegyen. Az emlékmű a II. világháború vérzivatarában, sajnos oly mértékben megsérült, hogy el kellett távolítani. Ezt követően a Városháza Dísztermében elkészült Kontuly Béla alkotása, a Milleniumi-emlékmű, valamint az Aranybulla-emlékmű is, amelyekkel az utódok tisztelegtek a törvény kiadásának évfordulóin. 

A kiállítást Földi Zoltán, a Humán Közszolgálati Szakbizottság elnöke nyitotta meg. Rendhagyó módon táskával kezében lépett a hallgatóség elé, amelyből gyermekkori bélyeggyűjteményét vette elő, ezzel is tisztelegve a bélyeggyűjtő kör tevékenysége, tagjainak elhivatottsága előtt.

A kiállítás csütörtökön és pénteken 10-18, szombaton 10-14 óra között látogatható a VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Házban.

A helyszínen készült fotók letölthetőek a Galériából.

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.