Előzzük meg az állatkínzást! – ismeretterjesztés diákoknak a rendőrség és az ASKA összefogásával

2022.09.27. 12:25
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. szeptember 27. (kedd) 
A rendőrség és az ASKA közösen dolgozik a programon.     Galéria
 
 
 
 
 
 
Az állatvédelemmel, az állatkínzásokkal kapcsolatos bűnmegelőzési programot szerveztek a Táncsics iskola diákjainak kedden az Alpha-Vet-nél. Az ismeretterjesztő foglalkozáson szó volt arról, hogy mi minősül állatkínzásnak, mi a teendő, ha ilyen esetet tapasztalunk, és mik a felelős állattartás alapvető feltételei. A diákok egy állatvédelmi és egy rendőrségi előadás után az Állatkórházban megismerkedtek egy a közelmúltban súlyos helyzetből mentett kutyával, és látogatást tettek az ASKA menhelyén is.

Az állatvédelmi programsorozat tavaly indult a Székesfehérvári Rendőrkapitányság kezdeményezésére, az Alpha Segítő Kéz Állatkórházi Alapítvány közreműködésével október 4-e, az állatok világnapja alkalmából. A szakemberek általános és középiskolákba, illetve nyugdíjas otthonokba is eljutottak, hogy interaktív előadások, fotók, videók segítségével mutassanak be konkrét állatkínzásos eseteket, állatmentéseket, és mondják el az alapvető szabályokat, teendőket. A cél a bűnmegelőzés, az állatkínzásos esetek elkerülése, az állatok szakszerű mentése és a felelős állattartás népszerűsítése.

Kedden délelőtt a Táncsics Mihály Általános Iskola felső tagozatosai vettek részt az ismeretterjesztő programon az Alpha-Vet Állatkórházban.

Molnár Tamásné, az ASKA menhely vezetője arra világított rá, hogy a szándékos bántalmazáson túl számos egyéb eset is állatkínzásnak minősül, ide tartozik többek között az állat kikötözése, bezárása, majd elhanyagolása, az orvosi ellátás hiánya, az illegális szaporítás és szállítás, az állatviadalok tartása, katasztrófahelyzetben az állat elhagyása és a rossz tartási körülmények hobbi és haszonállatok esetében egyaránt. A hosszú időn át tartó bántalmazás azonnal felismerhető nyomokat hagy az állatokon, akik félnek, remegnek, visszahúzódnak, teljesen passzívak, elkerülőek, vagy épp ellenkezőleg, agresszíven viselkednek önmaguk védelmében. A szakember elmagyarázta, hogy mit tehet egy gyerek, ha ilyen esetet lát, kit kell értesítenie. A legfontosabb, hogy az esetleges támadás, harapás elkerülésére egyedül ne nyúljon a talált állathoz, hanem kérjen segítséget egy felnőttől! Molnár Tamásné beszélt még az ASKA menhely mindennapi mentőmunkájáról, a kutyák gondozásáról, rehabilitációjáról és örökbeadásáról.

Ugyancsak ismeretterjesztő előadásra várta a Táncsics-os diákokat Gazdag Andrea, a Székesfehérvári Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya Bűnmegelőzési Alosztályának c. rendőr őrnagya, aki a felelős állattartás alapvető szabályairól beszélt. Fontos, hogy szeressük a kedvencünket, elkötelezettek legyünk abban, hogy élete végéig gondozzuk, gondoskodjunk a kiegyensúlyozott táplálásáról, az egészségéről, a mozgásigényének kielégítéséről és ha szükséges, az utódairól is. Tudni kell, hogy a vadállatok bántalmazása természetkárosításnak minősül.

Az előadások után a gyerekek egy konkrét állatkínzásos esettel ismerkedtek meg az Állatkórházban. Bemutatták nekik a súlyosan nyaksérült Pacsi kutyát, akit három hete találtak az út szélén fekve egy település külterületén. A fiatal, két-három év körüli kutya nyakába körbe belenőtt a drót, súlyos sebet ejtve az állaton. A szelíd, barátságos kutya ma már gondoskodó kezek között gyógyul és várja, hogy szerető, új otthona legyen.

A  programok az ASKA  menhelyen zárultak, melyet szintén megismertek, végigjártak a tanulók. Az állatotthonba évente mintegy 850-900 állat kerül be, jelenleg is 200 fölött van a gondozott kutyák száma.

 


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából




 


Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Kiss László

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.