Pénteken ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuját a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont. A nagyberuházás közel négymilliárd forintból, az Árpád-ház Program keretében, kormányzati támogatásból valósult meg a nemzet történelmi fővárosában. Egy olyan kulturális és információs pontot alakítottak ki az egykori Szent István-i koronázó bazilika közvetlen közelében, amely a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyhez kapcsolódva bemutatja annak történelmi, társadalmi, földrajzi és építészeti jelentőségét.

A 2013-ban a székesfehérvári kihelyezett kormányülésen megálmodott Árpád-ház Program eddigi legnagyobb fejlesztése valósult meg, ami egyben az egykori Köztársaság Mozi épületének megmentését is jelenti. Ezen a különleges helyszínen kőtár, bazilikatörténeti kiállítás, kutatóintézet és látogatóközpont is kialakításra került. Nem titkolt cél volt, hogy mindez – a modern, 21. századi eszköztárat is felhasználva – közelebb vigye a látogatókat nemzetünk történelméhez.

A Nagyboldogasszony-székesegyház a magyar történelem egyik legfontosabb csomópontja – emelte ki megnyitó beszédében a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely rövid történeti visszatekintésében utalt arra: országunk születésének évtizedeit bejárva érthetjük meg, hogy Európa lelke keresztény, és ez kapcsol össze bennünket a kontinensen. „A fehérvári Bazilika sorsa reményt is ad: minden pusztulás után újra lehet és újra is kell kezdeni az életet. Ebben az országban ez különösen igaz volt. Meg lehet és meg kell találnunk az alapokat, amelyeken ez a szellemi, lelki és kulturális közösség felépült. Ezeket ismerve és értve alkothatjuk meg a magunk századának életét, egy olyan gyarapodó és sikeres országot, amelyben mindannyian magyarokként lehetünk otthon.”  A miniszter fontosnak nevezte, hogy Székesfehérvár hatalmas darabot őriz közös történelmünkből, amelyre valamennyi magyar büszke lehet.  A város komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a múltat feltáró kutatásokat folyamatosan végezhessék annak érdekében, hogy méltó módon lehessen bemutatni mindazt, amit a tudomány ki tud „halászni” a múlt mélységes mély kútjából. „Ma, tíz évvel az Árpád-ház Program meghirdetése után az első mérföldkőhöz értünk, az ország bölcsője célba ért. Az a csaknem négymilliárd forint, amit erre a programra költöttünk, látható és látványos eredményeket hozott, de még útközben vagyunk.  Az Árpád-ház Program folytatódik, hiszen tovább kell dolgoznunk azért, hogy a Nagyboldogasszony-székesegyház elmondhassa titkait, és hogy Szent István király halálának 1000 éves évfordulóját 2038-ban méltó módon ünnepelhesse meg a város és az ország, a nemzet és az egész keresztény világ.” – zárta ünnepi beszédét Gulyás Gergely.

Egy több évtizeden át üresen álló moziépület megújulva, XXI. századi technikával felszerelve őrzi és mutatja be a magyarság történelmének ezeréves emlékeit. „Ezzel a beruházással több értéket tudtunk egyszerre közösen megmenteni!” – Székesfehérvár polgármestere a meghatottság hangján szólt a hallgatósághoz. Dr. Cser-Palkovics András emlékeztetett, hogy Szent István halálának 1000. évfordulójára méltó módon kell, hogy készüljön városunk, amely a 2038-as emlékév egyik központja lesz. A látogatók e kiállítás megtekintése után olyan információkkal gazdagodva, lelki és szellemi tartalommal feltöltődve sétálhatnak az egykori bazilika romjai között, a Nemzeti Emlékhelyen, amelyektől világossá válik, miért is Székesfehérvár az ország bölcsője. Mi volt ennek a helynek a jellemzője, jellegzetessége, kiemelkedően fontos szerepe a magyar állam szervezése vonatkozásában sok száz éven keresztül. „Az állandó és időszaki kiállításokban az a történelem jelenik meg, amely miatt mi, fehérváriak büszkék vagyunk, és valljuk városunkat a nemzet egyik történelmi fővárosának. Hozzátéve, hogy ez nemcsak jogokkal, hanem kötelezettségekkel, felelősséggel is jár. Ápolni ezeket az értékeket, a keresztény hagyományokat ebben a városban kötelességünk. Ezt üzenni a világnak, Európának, a magyarságnak szintén kötelességünk. Amikor mi, itt Fehérváron teszünk valamit, akkor a nemzet egésze tekintetében gondoljuk át annak lehetséges következményeit, mert ennek a városnak a történelme több száz éven keresztül arról szólt, hogy amíg itt születtek döntések, történtek szertartások, azok kihatottak az akkori nemzet egészére.”  Reményét fejezte ki, hogy minél több fehérvári, vármegyei és kárpát-medencei diák, fiatal tekintse meg a kiállítást.

A Látogatóközpontot Spányi Antal megyés püspök áldotta meg. „Az ember meghatódottan néz szembe ezekkel a kövekkel, amelyek Szent István akaratából formálódtak, álltak össze egy csodálatos templommá. Most, amikor szembesülünk ezekkel a faragványokkal, megtapasztalhatunk valamit ennek a templomnak fenségességéből is. Megindító, hogy e kövek között Szent István király imádkozott, e kövek között temette el fiát és temették el őt is. Évszázadokon keresztül e nemzet nagyjai, szentjei mind-mind e kövek között rótták le tiszteletüket államalapító királyunk előtt és imádkoztak az országért, a nemzetért. Ezekkel a kövekkel szembesülve talán megértjük, mi a mi feladatunk ma. Mivel tartozunk a mai nemzetnek, amikor a magyar, keresztény ezeréves kultúrát kell nekünk képviselni, védeni és oltalmazni.” – mondta a megyés püspök.

Az ünnepség zárásaként a Szent István Király Múzeum főigazgatója, Pokrovenszki Krisztián mondott köszönetet a beruházásban résztvevőknek és kollégáinak áldozatos munkájáért, külön is köszöntve Biczó Piroskát, aki több évtizede dolgozik az egykori királyi bazilika maradványainak feltárásán és bemutatásán. 

A földszinten a hajdani nézőteret idéző, 400 négyzetméter alapterületű, változó belmagasságú, íves falú kiállítótér került kialakításra, melynek bejárata is tükrözi az egykori szakrális hely monumentalitását, hiszen a kiállítótérbe az egykori koronázóbazilika bejáratát szimbolizáló, rekonstruált kapun keresztül léphetünk be. Itt idézik meg a bazilika alapítójának, Szent Istvánnak az alakját és az alapítás időszakát.

Az egykori koronázó bazilika rekonstruált kapuján léphetünk be a közösségi térbe, ahol a megmaradt, kézzel fogható emlékeit az államalapító által építtetett egykori monumentális katedrálisnak. Fontos, hogy a tudomány által feltárt részletek alapján ismerhetik meg a látogatók a Nagyboldogasszony-bazilika történetét, az államalapítás időszakát, a Szent István-i korszakot. Sajnálatos módon nem maradt fent az államalapító királyunk által megálmodott és megépíttetett koronázótemplom, s nem kereshetjük fel legtöbb királyunk sírhelyét sem. Az azonban nem kétséges, hogy ez a hely a magyar nemzet történelmi bölcsője, egy különleges szakrális tér.

A Solium Regni – Az ország trónusa című különleges, állandó kiállítás mellett a pinceszinten 350 négyzetméteres területen kapnak helyet az értékes kőanyagok: az egykori Nagyboldogasszony-bazilika kövei, valamint itt került elhelyezésre az iratanyag is. Az első emeleti kiállítás időrendben mutatja be az egymást követő két gótikus építési periódus jellegzetességeit. A második emeleten pedig egy kétirányú múzeumpedagógiai foglalkoztató van, valamint a prépostság és a bazilika kutatástörténetét bemutató tárlat látható. Mindezek mellett helyet kapott az épületben rendezvényeknek helyet adó tárgyaló, foglalkoztató tér is.

Egy olyan egyedi kiállítóhely jött létre, mely látogatóközpontként „előszoba” lehet a koronázó bazilika történetének megismeréséhez. Az egykori moziépület belmagasságát kihasználva, 21. századi technikai megoldásokkal teremtettek lehetőséget az egykori bazilika tömbjének bemutatására. A megmaradt kövek és az azok kiegészítésére szolgáló installációk révén ismerhetik meg a látogatók a Székesfehérvár történelmében oly fontos Szent István-i korszakot.

A péntek délutáni ünnepélyes megnyitót követően a nagyközönség is megismerheti a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontot. A nyitónapon ingyenesen, egészen 21 óráig várták az érdeklődőket. Az új kulturális központot közösségi és tudományos célra is használhatják majd a fehérváriak. További információk a nyitvatartásról és minden fontos tudnivalóról: www.solium.regni.hu; www.szikm.hu

Az ünnepi átadáson készült fotók letölthetőek a Galériából.