Iván-napi búcsú koljivoszenteléssel a szerb ortodox egyházközség legnagyobb ünnepén

2024.07.06. 13:40
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2024. július 6. (szombat)
 
 
 
 
 
Szent Iván-napi búcsúra várták a híveket és a vendégeket szombaton, Székesfehérváron, a Rác utcai szerb ortodox templomba és a templom kertjébe. Az ünnep délelőtt szent liturgiával kezdődött, amelyet követett a hagyományos, újjászületést jelképező koljivoszentelés.
 
 
A nyári napforduló egyik kiemelkedő ünnepe a szerb ortodox vallásban Szent Iván – vagy szerb nevén Ivanjdan – napja. Ilyenkor az asszonyok koszorút fonnak az úgynevezett Iván-napi virágból, a tejoltó galajból, amit a ház főbejárata fölé helyeznek, hogy megóvja a házat a villámcsapástól, a rontó erőktől, a szellemektől és más bajoktól. Koszorút tesznek még a templom bejárata fölé és az út menti keresztekre is.
 
Keresztelő Szent János – a szláv nyelvekben Szent Iván – a székesfehérvári szerb templom patrónusa, akit a régi ortodox naptár 13 napos eltérése miatt ünnepelnek ezen a napon. A helyi egyházközség egyik legnagyobb ünnepe minden esztendőben a templombúcsú, vagyis a crkvena slava Iván-napon.
 
A szerbek egyik legnagyobb ünnepén a Rác utcai szerb ortodox templomban szent liturgia keretében szentelték fel a koljivót, az újjászületést jelképező ételt, ami a keleti rítusú keresztények szakrális eledele. Sándorovits László, a székesfehérvári szerb ortodox egyházközség világi elnöke elmondta, hogy a rituális étel főzött búzából készül, amelyben mogyoró, dió, mandula és mazsola egyaránt van, és amit szegfűszeggel, fahéjjal és rummal ízesítenek.
 
A liturgián őexcellenciája Lukiján budai püspök betegsége miatt nem tudott részt venni, távollétében Varnava püspöki titkár vezette a szertartást.
 
 
Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
 
Szöveg: Gáspár Péter
Fotó: Bácskai Gergely
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Július
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.