2014.08.16. 19:10
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2014. augusztus 16. (szombat)
Emlék a hagyományoknak, tisztelet az újjáteremtőknek. Galéria
A 2014-es Székesfehérvári Királyi Napok keretében, ünnepélyesen felavatták ma délután a Szőlőműves szobrát az Öreghegyen. Nagy Benedek szobrászművész bronzba öntött alkotása a Pozsonyi – Fiskális utak kereszteződésben kapott helyet, hogy emléket állítson Fehérvár egyik legrégibb városrésze, az egykori Noé-hegy, majd Szőlőhegy hagyományainak. Az eseményen Törő Gábor, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke mondott köszöntőt, valamint Bobory Zoltán méltatta a művészt és az új köztéri alkotást.
A székesfehérvári szőlőművelésről már az Árpád-korból vannak adatok. A szőlőhegyek méreteiről az 1660-as években írták, hogy a külváros keleti részén több mint kétezer szőlőskert van. A XVIII. században nagy présházakról, köztük a püspök nyaralójáról és kápolnáról szólnak a leírások. Az 1860-as években több mint 500 hektáros szőlőhegyen 1081 épületet tartottak nyilván, a présházak számát 1102-ben állapították meg. Az első Székesfehérvári Öreghegy Hegyközség rendtartását - belső működési szabályzatát – 1897-ben hozták létre. Ezután a filoxéra teljesen elpusztította a szőlőskerteket, melyeket aztán ellenálló fajokkal keltettek életre. Később kiránduló és hétvégi szórakozóhellyé vált a szőlőhegy, melyet az 1930-as években Bory-vár tett még ismertebbé. – olvasható a Noé-hegyi Szent István Borlovagrend leírásában. Az elmúlt évtizedekben a gazdasági érdek felülírta a szőlőművelés történetét, napjainkban hobbikertekben és szórvány parcellákon folyik a szőlőművelés és a bortermesztés. A Borlovagrend tevékenysége során, többek között az Öreghegyi Bormustra évenkénti megrendezésével is arra törekszik, hogy újra sikeressé tegye a termelést, felélessze a hagyományokat és megőrizze az épített értékeket.
A Székesfehérvári Királyi Napok keretében ünnepélyesen felavatott Szőlőműves szobor a mai Öreghegy kapujában az elhagyott, elvadult szőlők újjáteremtőinek tiszteletére készült. Az egykori Noé-hegy, majd Szőlőhegy hagyományainak állít emléket a Pozsonyi-Fiskális utak kereszteződésében. A bronzba öntött alkotás egy kissé előrehajló férfit örökít meg, aki a karóhoz öleli a szőlővenyigét, hogy azt rafiával a karóhoz kösse. A szőlődombot jelképező talapzat fehérvárcsurgói tengerfenék-homokkőből készült.
„Ahogyan az ember igyekszik fejben tartani felmenőit, őseit, akiknek életét, sorsát köszönheti, úgy nekünk is meg kell, meg illik őriznünk – borrendjeink és még ma is tevékeny gazdáink mellett ezzel a szoborral is – annak emlékét, aki Öreghegyet élte, építette, gazdagította, örökünknek átadta, a szőlősgazdát!” - hangsúlyozta ünnepi beszédében Törő Gábor országgyűlési képviselő, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke. Az avatóünnepségen megköszönte a szoboralkotó művészi munkáját, és Székesfehérvár Önkormányzatának a megvalósításhoz adott támogatást. „Isten tartsa meg új szobrunkat sokáig épségben mindenki épülésére, és adjon nekünk évről évre dús fürtöket, zamatos borokat!”- zárta ünnepi gondolatait Törő Gábor.
Az elnöki köszöntőt követően – a Noé-hegyi Szent István Borlovagrend tagjai, valamint a Fejér megyei borrendek küldöttei jelenlétében – Östör Annamária, Horváth Miklós Csaba és Deák Lajosné önkormányzati képviselők közösen leleplezték a szobrot. Ezután Bobory Zoltán író, költő, a Fehérvári Szenátus tagja hosszasan beszélt Fehérvár egyik legszebb városrésze, az Öreghegy rendkívül gazdag múltjáról, majd méltatta Nagy Benedek szobrászművészt és alkotását, amely nem puszta dísze egy városrésznek, hanem őriz és üzen az őseinkről, az itt élőkről és a hűségről. „Nagy Benedek gyönyörű szobrának ihletője a művész édesapja, aki szintén szőlőműves, szőlőműveléssel, borászattal foglalkozó ember volt. A fia is az, aki a híres borvidéken maga is szőlősgazda. Tehát, mondhatni, vérében van ez az ősi foglalkozás, ismeri azokat a verejtékkel járó gyötrelmeket, ami a nehéz szőlőműveléssel együtt jár. De ismeri azt az örömet, elkötelezettséget, hűséget, ami a szőlőtőkék közötti, a pincegrádicson, a prés és daráló mellett élteti és ösztönzi az embert. Elkötelezi egy életre szólóan.” – hangsúlyozta köszöntőjében Bobory Zoltán, majd záró gondolatával magasztos üzenetet intézett az ünnepség résztvevőihez és valamennyi székesfehérvári polgárhoz. „Örömmel, és lélekerősítő érzésekkel olvassuk mindenütt a város új jelmondatát: Fehérvár - Tele élettel ……Egy szót kicserélnék ebben a mondatban: Fehérvár - Tele lélekkel! Gyönyörű jövő vár ránk!”
Az ünnepélyes avatáson közreműködött a Fehérvári Férfikar, Kneifel Imre karnagy, Gábor Géza operaénekes és Endl László zongoraművész.
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
A székesfehérvári szőlőművelésről már az Árpád-korból vannak adatok. A szőlőhegyek méreteiről az 1660-as években írták, hogy a külváros keleti részén több mint kétezer szőlőskert van. A XVIII. században nagy présházakról, köztük a püspök nyaralójáról és kápolnáról szólnak a leírások. Az 1860-as években több mint 500 hektáros szőlőhegyen 1081 épületet tartottak nyilván, a présházak számát 1102-ben állapították meg. Az első Székesfehérvári Öreghegy Hegyközség rendtartását - belső működési szabályzatát – 1897-ben hozták létre. Ezután a filoxéra teljesen elpusztította a szőlőskerteket, melyeket aztán ellenálló fajokkal keltettek életre. Később kiránduló és hétvégi szórakozóhellyé vált a szőlőhegy, melyet az 1930-as években Bory-vár tett még ismertebbé. – olvasható a Noé-hegyi Szent István Borlovagrend leírásában. Az elmúlt évtizedekben a gazdasági érdek felülírta a szőlőművelés történetét, napjainkban hobbikertekben és szórvány parcellákon folyik a szőlőművelés és a bortermesztés. A Borlovagrend tevékenysége során, többek között az Öreghegyi Bormustra évenkénti megrendezésével is arra törekszik, hogy újra sikeressé tegye a termelést, felélessze a hagyományokat és megőrizze az épített értékeket.
A Székesfehérvári Királyi Napok keretében ünnepélyesen felavatott Szőlőműves szobor a mai Öreghegy kapujában az elhagyott, elvadult szőlők újjáteremtőinek tiszteletére készült. Az egykori Noé-hegy, majd Szőlőhegy hagyományainak állít emléket a Pozsonyi-Fiskális utak kereszteződésében. A bronzba öntött alkotás egy kissé előrehajló férfit örökít meg, aki a karóhoz öleli a szőlővenyigét, hogy azt rafiával a karóhoz kösse. A szőlődombot jelképező talapzat fehérvárcsurgói tengerfenék-homokkőből készült.
„Ahogyan az ember igyekszik fejben tartani felmenőit, őseit, akiknek életét, sorsát köszönheti, úgy nekünk is meg kell, meg illik őriznünk – borrendjeink és még ma is tevékeny gazdáink mellett ezzel a szoborral is – annak emlékét, aki Öreghegyet élte, építette, gazdagította, örökünknek átadta, a szőlősgazdát!” - hangsúlyozta ünnepi beszédében Törő Gábor országgyűlési képviselő, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke. Az avatóünnepségen megköszönte a szoboralkotó művészi munkáját, és Székesfehérvár Önkormányzatának a megvalósításhoz adott támogatást. „Isten tartsa meg új szobrunkat sokáig épségben mindenki épülésére, és adjon nekünk évről évre dús fürtöket, zamatos borokat!”- zárta ünnepi gondolatait Törő Gábor.
Az elnöki köszöntőt követően – a Noé-hegyi Szent István Borlovagrend tagjai, valamint a Fejér megyei borrendek küldöttei jelenlétében – Östör Annamária, Horváth Miklós Csaba és Deák Lajosné önkormányzati képviselők közösen leleplezték a szobrot. Ezután Bobory Zoltán író, költő, a Fehérvári Szenátus tagja hosszasan beszélt Fehérvár egyik legszebb városrésze, az Öreghegy rendkívül gazdag múltjáról, majd méltatta Nagy Benedek szobrászművészt és alkotását, amely nem puszta dísze egy városrésznek, hanem őriz és üzen az őseinkről, az itt élőkről és a hűségről. „Nagy Benedek gyönyörű szobrának ihletője a művész édesapja, aki szintén szőlőműves, szőlőműveléssel, borászattal foglalkozó ember volt. A fia is az, aki a híres borvidéken maga is szőlősgazda. Tehát, mondhatni, vérében van ez az ősi foglalkozás, ismeri azokat a verejtékkel járó gyötrelmeket, ami a nehéz szőlőműveléssel együtt jár. De ismeri azt az örömet, elkötelezettséget, hűséget, ami a szőlőtőkék közötti, a pincegrádicson, a prés és daráló mellett élteti és ösztönzi az embert. Elkötelezi egy életre szólóan.” – hangsúlyozta köszöntőjében Bobory Zoltán, majd záró gondolatával magasztos üzenetet intézett az ünnepség résztvevőihez és valamennyi székesfehérvári polgárhoz. „Örömmel, és lélekerősítő érzésekkel olvassuk mindenütt a város új jelmondatát: Fehérvár - Tele élettel ……Egy szót kicserélnék ebben a mondatban: Fehérvár - Tele lélekkel! Gyönyörű jövő vár ránk!”
Az ünnepélyes avatáson közreműködött a Fehérvári Férfikar, Kneifel Imre karnagy, Gábor Géza operaénekes és Endl László zongoraművész.
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
