Kövér László házelnök avatta fel Kornis Gyula szobrát ma Székesfehérváron

2014.08.22. 17:06
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2014. augusztus 22. (péntek)
Új köztéri alkotással gazdagodott a város. Galéria 
 
 
 
 
Kornis Gyula egészalakos bronzszobrát Kövér László, az Országgyűlés elnöke avatta fel ma Székesfehérváron, a Bartók Béla téren. L. Simon László államtitkár kezdeményezésére a Vörösmarty Mihály Könyvtár árkádjai alatt annak az államférfinak emelt emléket Székesfehérvár városa és a Marosi Arnold Alapítvány, aki házelnökként vezette az Országgyűlés 1938. augusztus 18-án Székesfehérváron megtartott ülését, valamint elnöke volt a Magyar Tudományos Akadémiának.  Kornis Gyula a két világháború közötti időszak kiemelkedő tudósa, filozófus, egyetemi tanár, piarista szerzetes, később a Székesfehérvári Egyházmegye papja volt. 


A köztéri alkotások átadása mindig ünnep a közösség életében, és az utóbbi időben több ilyen ünnepe volt Székesfehérvárnak – idézte a közelmúltban avatott Szőlőműves szobrát, valamint a közeljövőben állítandó Ybl Miklós-szobor kapcsán Cser-Palkovics András polgármester. „Nem volt az sem rég, amikor a tér másik oldalán felavattuk a Ciszterci Szent István Gimnázium főbejárata melletti lépcsőn Klebelsberg Kunó szobrát. Akkor és mos, Kornis Gyula szobrának átadása idején is az a célunk, hogy Székesfehérvár hitet tegyen amellett, hogy ismeri és tudja, mivel jár egy történelmi város felelőssége minden korban a szellem és kultúra tekintetében is.”

Székesfehérvár polgármestere megköszönte L. Simon Lászlónak, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának – aki sajnos családi okok miatt nem lehetett jelen -, hogy közösen megálmodták a tér funkciójához illő szobor felállítását. Emlékeztetett arra, hogy elődeink elképzelései szerint ez a tér rendezvénytérnek készült és utalt arra is, hogy terveik szerint folyamatosan újra azzá válik majd. „Az a szándékunk, hogy ezt a teret vegyük körül olyan, a magyar kultúrából ismert emberek szobraival, akik üzenetet hordoznak. Üzentek saját korukban, de üzennek a mának is. Mi azt szeretnénk, hogy üzenetük ne csak a székesfehérváriakhoz jusson el, de minden magyarhoz is, és minden európaihoz.” 

Pető Hunor Munkácsy-díjas szobrászművész olyan alkotásokat készített a térre – hiszen a tér másik végében álló Klebelsberg-szobor is a művész alkotása –, amelyek üzennek a mai kor emberének. „Amikor valaki ellép mellettük, biztos, hogy benne gondolatok rajzolódnak ki. Így van ez Klebelsberg Kunó szobránál is. Kedves szokásuk a ciszteres diákoknak, hogy mielőtt belépnek az iskolába, táskájának egy szegletét megfogják. Így lépnek be az iskolába, értéket visznek magukkal. Nevelünk, nem direkt oktatási tevékenységgel, mégis múltról és jelenről, magyarságról szólunk. Remélem, így lesz ez Kornis Gyula szobra esetében is, hiszen ha valaki elmegy egészalakos szobra mellett, azzal a szándékkal teszi, hogy belépjen a könyvtárba, vagy belépjen a múzeumba.” – emelte ki Cser-Palkovics András.  

L. Simon László államtitkár többek között Kornis Gyula történeti jelentőségét elevenítette fel a szoboravatásra írt gondolataiban. „Ha nincs Kornis Gyula, akkor az egykori székesfehérvári ciszter diák, akinek ércszobra az iskola lépcsőjén fogadja a jelenkori gimnazistákat és tanáraikat, sosem lett volna képes a Trianon utáni megrázkódtatásból felrázni az országot, erőt és hitet adva az egész nemzeti közösségnek. S ha nincs Kornis, akkor a kiváló Hóman Bálint sem vihette volna tovább politikusként a klebelsbergi örökséget. Székesfehérvár tehát nem csupán a nemzet történelmi fővárosa, nem csupán középkori koronázó város és királyi temetkezési hely, hanem a nemzeti identitást megerősíteni szándékozó konzervatív politikai útkeresésének, a két világháború közötti Magyarország progresszív kultúrpolitikájának szimbolikus városa. Az a város, ahol egyszerre érezhette otthon magát e politika három meghatározó, a mai konzervatívoknak is szellemi hátteret nyújtó alakja: Klebelsberg, Hóman, Kornis.” 

Az alkotást Kövér László házelnök avatta fel pénteken délelőtt Székesfehérváron. „Ma, itt Székesfehérváron, a történelem során magyar nemzedékek akaratából, munkájából és áldozatából fenntartott, megóvott, és mindig megújított keresztény magyar állam egy olyan XX. századi mostoha sorsú, de hűséges hívére és alázatos építőjére emlékezünk, akinek hosszú évtizedeken keresztül kor- és sorstársaival együtt még az emlékét is ki akarták törölni a magyar köztudatból.” – emlékezett Kövér László házelnök Kornis Gyulára. Részletesen idézve életútját arról is beszélt, hogy Kornis Gyula filozófiaprofesszorként, közoktatási államtitkárként, országgyűlési képviselőként s országgyűlési elnökként, a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként olyan tudós és politikus volt, aki pontosan tudta, hogy a tudománynak és a politikának ugyan különböző az eszközrendszere, de azonos a célja: egyaránt az embereket kell szolgálniuk. Ha nem ezt teszik, a tudomány meddővé és haszontalanná, a politika pedig hiteltelenné és rombolóvá válik. 

Kornis érdemei között sorolta Kövér László, hogy a közoktatás területén Klebelsberg Kunó kultuszminiszter államtitkáraként részt vállalt a falusi és tanyasi iskolahálózat robbanásszerű fejlesztésében, az egyetemek és tanítóképző főiskolák képzési színvonalának jelentős emelésében, az iskolai testnevelés kötelezővé tételében, az ösztöndíjrendszer nagyvonalú kiterjesztésében és a kutatás bőkezű támogatásában. 

„Széleskörű tevékenységét jellemzi, hogy miközben Kornis Gyula megmaradt egyetemi tanárnak, a magyar filozófiatörténet legalaposabb ismerőjének, beállt építkezni, ahogy fogalmazott „maltert hordani és téglát pakolni” a nemzetét szolgáló magyar állam újjáépítésében. Sok nagy horderejű törvényjavaslat, kisebb-nagyobb program fűződik a nevéhez, ami válaszokat adott az oktatás napi problémáira, s ezeket  - a szó fegyverét mindig elegánsan és rendkívül hatékonyan forgatva – keresztülvitte az Országgyűlésben is. Kornis Gyulának és nagyszerű, ismert és ismeretlen sorstársainak az önálló és keresztény magyar állam XX. századi újjáépítése jutott osztályrészül, és minderre alig több mint két évtized volt a történelem által kiszabott idejük. Kornis Gyula nemzedékének államépítő munkája történelmi távlatban eredményesnek bizonyult.” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. 

Kövér László beszéde végén megköszönte Székesfehérvárnak, hogy otthont ad Kornis Gyula szobrának, segítve ezzel a magyar történelmi emlékezet visszaállítását. 

Az avatáson készült fotók letölthetőek a Galériából!
 

 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2020 Május
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.