A Tilinkó Zenekar kapta az idei Fricsay Richárd Zenei Díjat

2016.09.30. 20:32
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2016. szeptember 30. (péntek)
A Zene Világnapját ünnepelték az Alba Regia Sportcsarnokban. Galéria 
 
 
 
Régi szép hagyomány, hogy a fehérvári kórusok együtt ünneplik a Zenei Világnapot. Az idei programban is több százan működtek közre, összesen tizenhat gyermek és felnőtt kórus tagjai adtak műsort a szépszámú közönségnek. Hagyományosan a Zenei világnapi ünnepségen adják át a Székesfehérvár Önkormányzata által 2002-ben alapított Fricsay Richárd Zenei Díjat. A rangos kitüntetéssel a város zenei életében kifejtett többéves kiemelkedő munkásságot ismerik el. Az idei esztendőben a Tilinkó Zenekar részesült a városi kitüntetésben.
 
 
Az idei évben is csodás zenei ünnepet varázsoltak az Alba Regia Sportcsarnokba a fehérvári kórusok. A kulturális rendezvény nyitányaként a Fehérvár Fanfár és Pesovár Ferenc gyűjtőmunkájának köszönhetően a legszebb Mezőföldi népdalok csendültek fel a Zene Világnapján, jelezve, hogy Székesfehérvár egyedülálló különlegességekkel és értékekkel rendelkezik. Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa október 1-jére tette azt a napot, amikor azt a művészeti ágat ünnepeljük, aminek mind gyógyító, mind nyugtató hatása, de leginkább önkifejezésre szolgáló mivolta közismert: a zenét.
 
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a Tilinkó Zenekar, a Fehérvár Dob Zenekar mellett az Alba Regia Vegyeskar, az Ars Musica Kórus, a Bástya Kórus, a Primavera Kórus, a Vox Mirabilis Kamarakórus, a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, a Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, a Kossuth Lajos Általános Iskola, a Ciszterci Szent István Gimnázium, a Széna Téri Általános Iskola, a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, a Tóvárosi Általános Iskola és a Zentai Úti Általános Iskola énekkarai is magas színvonalú produkcióval léptek fel a pénteki eseményen. Mindez azt mutatja, hogy ragyogó egyéniségekben és közösségekben bővelkedik a fehérvári zenei élet.
 
Az ünnepségen Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője köszöntötte a megjelenteket. Beszédében kiemelte, hogy az emberiséget három csoportra lehet osztani a zenéhez fűződő viszonyát illetően. Mint mondta, vannak a Mozarthoz hasonló alkotó zsenik és művészek, a második csoportban azokat a zenészeket találjuk, akik gyönyörűen szólaltatják meg hangszereiket, míg a harmadik rétegben a zenét szerető és értő emberek vannak. Vargha Tamás úgy fogalmazott: közelebb kell kerülnünk a zenéhez annak érdekében, hogy a zenét szerető és értő emberek lehessünk. Véleménye szerint Székesfehérváron ehhez minden lehetőség adott, köszönhetően többek között a Fricsay Richárd által alapított zeneiskolának – a mai Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolának - a már székesfehérvári intézménnyé nemesedett Alba Regia Szimfonikus Zenekarnak, a Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolának, illetve az elmúlt évtizedek ragyogó fehérvári zenész generációinak. Beszéde zárásaként Vargha Tamás hangsúlyozta: amennyiben a zenét szeretők és értők táborát erősítjük, azzal valamennyien jól járunk majd.
 
A péntek esti rendezvény keretében nyújtották át az Éneklő Ifjúság Okleveleit. A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége Országos Dicsérő Oklevéllel tüntette ki a Bárdos Lajos Gyermekkart Kneifel Imre vezetésével. Országos Dicsérő Oklevelet ítéltek oda a Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI Legkisebbek Kórusának Polgár Zoltánné vezetésével. Országos Dicsérő Oklevéllel ismerték el a Teleki Blanka Gimnázium Fiú Kórusának kiemelkedően színvonalas munkáját Auth Ágnes vezetésével.

A Zene Világnapja helyi ünnepén Székesfehérvár zenei életének meghatározó alakját, a Pro Civitate- és Fricsay-díjas ének-zenetanárt, karnagyot, Horányi Ottiliát is köszöntötték abból az alkalomból, hogy néhány nappal ezelőtt vette át Aranydiplomáját.
 
A Zenei Világnap székesfehérvári ünnepségének keretében a 2002-ben alapított Fricsay Richárd Zenei Díjat is átadták. Az elismerést azok az együttesek, előadóművészek, karnagyok, zenetanárok kaphatják, akik maradandót alkottak Székesfehérvár zenei életében. Az idei évben a Tilinkó Zenekar vehette át a nívós díjat dr. Cser-Palkovics András polgármestertől. Az együttes az elmúlt évtizedekben beírta magát a város zenei életének történelmébe.
 
Mint a méltatásban elhangzott, az együttes minden tagja elkötelezett a népi kultúra és a zene iránt. A város és a megye közössége ismeri, becsüli és szereti őket. Az immár negyven esztendős zenekar nemcsak a tagok életének lett elválaszthatatlan része, hanem Székesfehérvárnak is. Éppen ezért, ha meghalljuk a szót: Tilinkó, mi elsősorban nem a hangszerre, hanem arra az autentikus magyar népzenét képviselő együttesre gondolunk, amely fellépésein népi kultúránk szinte valamennyi hagyományos hangszerét megszólaltatja.  Kneifel György, Kneifel Imre, Polgár Zoltán és Juhász Balázs hegedűn, tamburán, cimbalmon, brácsán, ütőgardonon, dobon, kobzon és brácsa-tamburán, bőgőn, csellón és tamburán játszanak. A Pesovár Ferenc néprajzkutató szakmai útmutatásán elindult zenekar előadásaival a közönséget táncra ösztönző, stílusos hangzást képviseli. A magyar temperamentumos, sokszínű népzenét Európán kívül számos országban megismertették a közönséggel, felléptek Kanadában, az USA-ban, Tunéziában, Kínában és Indiában is. Művészetüket a Népművészet Ifjú Mestere címmel, a Gyermekekért-, a Székesfehérvárért Pro Urbe díjjal, számtalan zenei díjjal, nívódíjjal ismerték el.
 
A Zene Világnapja székesfehérvári ünnepén a megjelenteknek Händel, Wagner, Cezar Franck és Manuel de Falla művei, valamint svéd, finn, és zulu népdalok nyújtottak felejthetetlen pillanatokat.
 
Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
Szöveg: Samu Miklós
Fotó: Bácskai Gergely
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.