Lélekig ható emlékezés – Magyar Advent 1956-2016

2016.10.24. 17:40
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2016. október 24. (hétfő) 
Fiatalok forradalma Székesfehérvár Belvárosában.        Galéria
 
 
 
 
 
 
 
Szabadságvágytól fűtött fiatalok idézték meg az 1956-os székesfehérvári eseményeket a „Magyar Advent” című misztériumjáték során, melyet hétfőn délután kísérhettek figyelemmel az érdeklődők a történelmi Belvárosban. A Városház tértől a Hotel Magyar Királyig tartó szabadtéri előadás a korabeli történések dramaturgiájára építve mutatta be a fiatalok forradalmát és az ’50-es évek hol nyomasztó, hol kitörő hangulatát. A jeleneteket végigkísérte a főszereplő Keszei István, a szabadságharc székesfehérvári vezéregyéniségének alakja.  Az utcaszínházi produkciót óriási, több száz fős közönség kísérte figyelemmel.

1956 fiataljai szabad emberként akartak élni, tanulni és dolgozni. Nem hagyták, hogy a kommunista diktatúra kisszerűsége és elnyomása felőrölje szárba szökkenő életüket, növekedésnek induló jövőjüket. Az igazságtalanság közepette is pontosan tudták, hogy mit akarnak és mi a kötelességük. A forradalom székesfehérvári eseményeinek kiindulópontja is a diákok mozgalmához kötődik. Október 24-i tüntetésüknek hat halálos áldozatot követelő, tragikus sortűz vetett véget. Október 25-től 27-ig a város utcáin, a középületek előtti tereken több ezer fős, hatalmas demonstrációk zajlottak.

A Magyar Advent a diákokra építkezve, újszerű módon, a fiatalok forradalmaként mutatta be az 1956-os székesfehérvári eseményeket hétfőn délután a Belvárosban. A háromszáz diák közreműködésével, Matuz János, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsa rendezésében készült utcaszínházi produkció túllépett a megemlékezések hagyományos formáin. Hangban, táncban és szövegben, érzékletes módon idézte meg a korabeli történéseket, hogy a mában való emlékezés valóban a lelkünkig hasson. A nagyszabású színpadi események során egymásra épültek a katonai és a civil mozzanatok, szemtanúi lehettünk a Jó és a Rossz, a Fény és az Árnyék örök küzdelmének. A darab a Városház tértől a Hotel Magyar Királyig vándoroltatta a nézőket hét helyszínen át. Legfontosabb vizuális elemei a haditechnikai eszközök, azaz a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményéből származó páncélozott gépjármű és a löveg, valamint a Magyar Tartalékosok Szövetsége Hagyományőrző Tagozata által rendelkezésre bocsátott Csepel teherautó voltak, melyek szervesen kapcsolódtak az eseményhez, és beépültek a dramaturgiába. A járművekkel együtt mozgott a közönség is, így kísérte végig a játékot. A cselekmények részét képezték a katonazenészek, a kórusok, a népzenészek és néptáncosok. 
 
A Magyar Advent a 60. évfordulóra készült, „Örökifjak” című videoklip zenéjével kezdődött a Ferenczy Nagy Boglárka és Váradi Imre szerzőpáros előadásában. Az első, „Angyali üdvözlet” című jelenetben egy fehér ruhás angyal és Keszei István, a szabadságharc fehérvári hőse érkezett a Városház térre. A tömeggel való szembesülésben, az emberi önfeláldozás képességének szemléltetésére hatvan évre visszaforgatták az idő kerekét. A következő képben a főtéren megjelent az átkos és a Rákosi korszak: a zászlók, a zenék, és felvonulási jelenetek világosan szemléltették, hogy ennek a periódusnak miért kell eltűnnie. A „Padlássöprés” című képben egy parasztembert ismerhettünk meg, akinek teljes vagyonát elrekvirálta a hatalom, majd egy vadászat megjelenítése következett, melyben egy vadászni nem tudó pártfőnök legalizálta cselekedetét. Ezután a játék a kommunista párt magánhadserege, az ÁVH kínzókamrájába vezetett, majd a 16 pontban rögzített forradalmi követeléseket játszották el a szereplők. Keszei István alakja is megjelent a Városháza erkélyén és elmondta 1956-os, híres beszédét. A további epizódban egy korabeli Csepel teherautó érkezett a térre, rajta zászlót lengető fiatalokkal, akik a tömeggel együtt énekelték el a „Ki van velünk?” című felhívó dalt. Ezután a forradalmi promenád a Szent István Király Múzeum Rendházáig vezetett, ahol egy hadikórház képét jelenítették meg a szereplők, és elsiratták a Fehérváron elesetteket. Továbbhaladva a szabadságharcot lángra lobbantó fiatalok – egy dramatikus jelenet során – megalakították a Székesfehérvári Forradalmi Diákszázadot. Innentől kezdve a cselekmény örök háborúvá, forradalommá és örök feltámadássá, vállalássá alakult át: a fiatalok megrohamozták a Hotel Magyar Király előtti térre kiállított tankot, amely folyamatosan lekaszálta őket. Helyükre újabb és újabb sorok álltak, vég nélkül folytatva ezzel az ember-aratást és a megújulást. Az események a fináléba torkollottak, amely össztánccal, nemzeti színű tűzijátékkal és a diákok apoteózisával zárta a misztériumjátékot.

Az ünnepi eseményről öt kamerás televíziós felvétel készült, méltó módon megőrizve a jövőnek ezt az egyedülálló székesfehérvári ünnepi megemlékezést. A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára, Magyarország Kormánya által létrehozott Emlékbizottság támogatta.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.


szabadsageve_2016.jpg




Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika, Kiss László 

 


 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.