’56-os emléktáblát avattak a Tiszti Klubnál

2016.12.02. 14:45
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2016. december 2. (péntek)
A szovjet támadásban elesett katonák előtt tisztelegtek pénteken. Galéria 
 
 
 
 
 
A Helyőrségi Klub falán emléktáblát helyeztek el pénteken az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából, a székesfehérvári Tiszti Klub ostromában, a Vadásztölténygyár, a sóstói reptér és a Dózsa György tér elleni szovjet támadás során, valamint a balatoni műút mellett elesett katonák emlékére. Az eseményen részt vett Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, dr. Simon László kormánymegbízott és dr. Cser-Palkovics András polgármester.


Emléktáblát helyeztek el pénteken a Helyőrségi Klub falán azok előtt a magyar katonák előtt tisztelegve, akik 1956-ban a november 4-i szovjet támadás során estek el Székesfehérváron. A hősök a székesfehérvári Tiszti Klub ostromában, a Vadásztölténygyár, a sóstói reptér és a Dózsa György tér elleni támadásokban, valamint a balatoni műút mellett vesztették életüket.

Vargha Tamás
honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője ünnepi beszédében először az október 23-i eseményeket idézte fel: „A hatalmas tömegben felvonuló magyarok szívébe belopta magát a remény. A harcok tüzében fellobbant a szabadság, a függetlenség, az önrendelkezés vágya, újra értelmet nyert a bátorság, a hősi önfeláldozás eszménye. És újra időszerű lett Seneca bölcsessége: Vivere militare est’ – azaz ’Élni annyi, mint harcolni.’ Kik tudhatják ezt legjobban, ha nem a katonák, akiknek élethivatásuk a haza védelme?” A miniszterhelyettes a felkelőkhöz csatlakozó katonákról elmondta, hogy sokan fegyvert fogtak vagy a fegyverforgatásra tanították a fiatalokat, az alakulatok többsége pedig a katonai objektumok védelmi feladatát látta el Székesfehérváron is.

A történelemformáló 12 nap után, november 4-én hajnalban a szovjet katonák elözönlötték Magyarországot, a váratlan támadás a polgári lakosság megfélemlítése, a fegyveres csoportok szétzüllesztése és a katonai objektumok elfoglalása céljából indult. Így váltak célponttá a városban a Tiszti Klub, a Vadásztölténygyár és a sóstói repülőtér. A kézi fegyverekkel harcoló katonák a szovjet páncélosokkal szemben nem tudták tartani állásaikat, a támadók pedig nem kíméltek senkit. A második szovjet inváziónak nyolc magyar katona esett áldozatul: Adolf József honvéd, Jáki István honvéd, Nagy Rudolf tizedes, Németh László honvéd, Herczeg Tibor főhadnagy, Daróczi Sándor hadnagy, Farkas István honvéd és Tánczos István honvéd. „Emléküket megőrizzük, mert Nagy Gáspárral, a költővel együtt nekünk is ki kell mondanunk: „Cáfolhatatlanul/ csak a hősöknek és a mártíroknak van igazuk!” – fogalmazott Vargha Tamás.

Az ünnepségen a megjelentek az emlékezés koszorúit és a kegyelet virágait helyezték el az emléktáblánál, a rendezvény a Magyar Takarodóval zárult.

Az eseményen részt vett dr. Simon László kormánymegbízott, dr. Cser-Palkovics András polgármester, Brájer Éva alpolgármester, dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, Benda László ezredes, az MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred parancsnoka, Szabó András ezredes, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoki irodavezetője, valamint Sinka Jenő, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége Fejér megyei szervezetének elnöke, Csernai Ádám, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége Fejér megyei szervezetének elnöke, valamint Székesfehérvár önkormányzati képviselői.


Az ünnepségen készült fotók letölthetőek a Galériából!




Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
 
 
 
 
 


 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.