Drégely László munkáiból nyílt kiállítás Öreghegyen a Magyar Kultúra Napja alkalmából. A Székesfehérvárhoz kötődő festő- és szobrászművész, díszlettervező tárlatát Legéndy Péter művészeti író ajánlotta a látogatók figyelmébe, köszöntőt mondott Östör Annamária önkormányzati képviselő és Radnai József, a Magyar Alumíniumipari Múzeumért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az ünnepélyes megnyitót követően a közönség Hubay Miklós Elnémulás című darabját láthatta az Ivanics Ilona és Színtársai alkotóműhely előadásában. 


Drégely László festő- és szobrászművész, díszlettervező alkotásaiból nyílt emlékkiállítás pénteken este az Öreghegyi Közösségi Házban. A Magyar Kultúra Napjának tiszteletére szervezett tárlat a pécsi születésű, Székesfehérvárhoz erős szálakkal kötődő alkotót mutatja be, aki festészeti alapanyagként alumíniumot használt fel. A Zombori úti Magyar Alumíniumipari Múzeumnak ajándékozott gyűjtemény anyagából, festményekből, szobrokból, kiadványokból és kéziratokból állították össze az ünnepi tárlatot. A megjelent közönséget Kiss Dorottya, A Szabadművelődés Háza igazgatója üdvözölte.

Östör Annamária önkormányzati képviselő köszöntő beszédében az 1989 óta ünnepelt Magyar Kultúra Napjával kapcsolatban azt idézte fel, hogy Székesfehérváron elsőként az Öreghegyi Közösségi Házban tartottak rendezvényt Tóth István vezetésével. Örömét és büszkeségét fejezte ki, hogy ez a hagyomány a mai napig megmaradt Öreghegyen. A kulturális értékek megőrzéséről a Drégely-kiállítás kapcsán annak a fontosságát emelte ki, hogy a helybeli Alumíniumipari Múzeum anyagának egy része - ami kevéssé ismert a székesfehérváriak számára - most a tárlat segítségével többekhez eljut, így újra felfedezheti a közönség ezeket az alkotásokat.

Radnai József, a Magyar Alumíniumipari Múzeumért Alapítvány kuratóriumi elnöke a kiállítás megnyitóján elmondta, hogy a Drégely-gyűjteményből 1997 óta, éppen húsz éve van a múzeumnak állandó kiállítása, amelyen az alumíniumlemezt használó művész munkái, illetve a munkássággal kapcsolatos archivált dokumentumok láthatóak. A megnyíló kiállítást azzal ajánlotta a látogatóknak, hogy a világ megismerésének egyfajta lehetőségeként, ajándékaként tekintsenek a műalkotásokra.

Drégely László 1932-ben született Pécsett, az Iparművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat, majd dolgozott önálló grafikusként, később pedig a Magyar Televízió díszlettervezőjeként. Folyamatosan kísérletezett, kereste az új utakat, kiválóan ötvözte az ipari-műszaki kultúrát és a képzőművészetet.

Legéndy Péter művészeti író nyitotta meg a kiállítást, aki 1996-ban ismerte meg a művész alkotásait. Az életpályával kapcsolatban elmondta, hogy Drégely László képzőművészeti pályája az ’50-es évek végén, ’60-as évek elején indult, a szocialista realizmus stílusától eltávolodva a nyugati avantgárd elemeiből táplálkozott. Legéndy Péter egy, az Új Magyarországban korábban megjelent cikkére hivatkozva az alkotásokat az avantgárd formavilág felé nyitott expresszív hangulatú művekként jellemezte, művészetének lényegét pedig a lélekben erőteljesen megformált és szakmailag tökéletesen kivitelezett képben, illetve a kép által közvetített üzenetben jelölte meg. Az alkotásokban megjelenő szimbólumok, mint mondta, ősi, közérthető jelképek. Festészete sajátos munkafolyamatának sűrítménye, gyakran jelenít meg egy képben ’történetet’, akár a katarzissal együtt. A közönség figyelmét felhívta továbbá a képek interaktív jellemzőjére is.

Az este folyamán Hubay Miklós Elnémulás című színművét mutatta be Ivancsics Ilona, Almási Sándor, Fábián Szabolcs és Török Anna. A dráma alapja egy történet, ami a szamojéd népek egyikének utolsó túlélőjével, egy kammasz asszonnyal való találkozásról szól. A közeli jövőben játszódó színműben egy kis nép asszonya szerepel, akit elfognak és halálra ítélnek – mint nemzete nyelvének utolsó őrzőjét. Az Ivanics Ilona és Színtársai alkotóműhely előadását Török Tamás rendezte.

A Drégely-emlékkiállítás február 19-ig látogatható.