„Ez a város érti ezt a múltat, ezt a történelmet és azt a felelősséget, amit ez ránk ró.”

2017.01.22. 19:10
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. január 22. (vasárnap)
A Magyar Kultúra Napján nyílt meg A Döntés. Galéria 
 
 
 
 
 
 
A Döntés című, műalkotásokból, valamint tér- és fényinstallációkból álló egyedülálló tárlat a Magyar Kultúra Napján nyílt meg a Csók István Képtárban. A Somogyi Győző és Párkányi Raab Péter műveit bemutató kiállítás megnyitóján a közönséget Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója köszöntötte, ünnepi beszédet mondott dr. Cser-Palkovics András polgármester. A tárlatot Tóth Norbert kurátor ajánlotta a látogatók figyelmébe. A Szent István Király Múzeum tárlatát április 30-ig nézheti meg a nagyközönség.


A Magyar Kultúra Napján nyílt meg A Döntés című kiállítás a Szent István Király Múzeum Csók István Képtárában. Az ünnepség egy perces néma főhajtással kezdődött az olaszországi buszbalesetben elhunyt áldozatok emlékére.

A megjelenteket Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója köszöntötte. A Tóth Norbert kurátor koncepciója alapján Somogyi Győző Kossuth-díjas festő- és grafikusművésznek, a Nemzet Művészének, valamint Párkányi Raab Péter szobrász- és fotóművésznek az alkotásait magában foglaló kortárs képzőművészeti tárlat kapcsán a mindennapok sorskérdéseire utalt, amelyekre a választ a nemzeti múlt döntésein keresztül mutatja be a kiállítás – döntéshelyzetbe hozva a látogatót is. Mint Székesfehérvár történetének kutatója, megosztott a közönséggel a Királyok Városának történelméről egy fontos adalékot a frissen felkent államalapító  uralkodóról: aki a Szűz Mária-bazilikából királyi díszben ünnepélyesen átvonult a Szent Péter és Pál-templomba, ahol ítéleteket hozott. Az új király tehát uralkodásának első döntését Fehérvárott hozta meg – mondta az igazgató –, és felhívta a figyelmet a tárlat festményein szereplő hősök és szentek székesfehérvári vonatkozásaira.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester ünnepi beszédében az elmúlt napok országos és helyi tragédiáira emlékezve a kulturális értékeknek azt a szerepét emelte ki, amely kapaszkodót ad a nehéz helyzetekben: „Azt kívánom, hogy a kiállítás az életünk döntéseiben, akár jó és rossz között, vállalható vagy éppen vállalhatatlan között, nyújtson segítséget, támaszt. Támaszt, mert az élet nehéz és bonyolult, hoz nehéz döntéseket vagy olyan katasztrófákat, amelyeket nem biztos, hogy az ember emberként föl tud dolgozni, meg tud érteni – de amit mégis meg kell próbálnia megtenni.” A kiállítás képein megjelenő hősökkel a polgármester a ma hőseire utalt, az olaszországi tragédiában helytálló, életeket mentő tanár példáját megemlítve, aki a közösségért hozott áldozatot. A nemzet életében – mint mondta – fontos hősként tekinteni az ilyen emberekre, nemcsak a gyász napjaiban, hiszen ez a bennünket összekötő értékekről szól.

A polgármester köszönetet mondott a kiállítás kurátorának és művészeinek azért a bizalomért, amelynek köszönhetően a Szent István Király Múzeumra, Székesfehérvárra esett a választásuk. Megemlítette, hogy Somogyi Győző történelmi óriásbábjai szimbólumává váltak a Székesfehérvári Királyi Napok programjainak, és már nemcsak a város ismeri és szereti őket. A kiállítás megnyitóján megjelent közönségnek köszönetet mondva azt mondta: „Ez a város érti ezt a múltat, ezt a történelmet és azt a felelősséget, amit ez ránk ró. Maradjunk itt együtt, kössön bennünket össze ez a nemzeti tudat és a közös történelmünk!”

A Döntés kurátora, Tóth Norbert beszédében elmondta, hogy a kiállítás arra a morális kérdésre keres választ, amivel minden egyénnek, közösségnek és nemzetnek szembe kell néznie: dönteni a szépség-jóság-igazság-szentség vagy a megalkuvásokra kényszerítő vétkek és bűnök kísértése között. „A kettő között a halogatások, kifogások és magyarázkodások világa létezik, csak innen kilépve lehet dönteni és a magyar jövőt építők, vagy az azt lebontók oldalára állni. A kiállítás úgy keres választ az európai és magyar kultúra megőrzésére és megélésére, hogy évezredes nemzeti válaszokból építkezve hozza döntéshelyzetbe a látogató egyéneket, közösségeket.” – fogalmazott a kurátor.

A Csók István Képtárba betérőket Somogyi Győző festő- és grafikusművész Székesfehérvárhoz kötődő alkotásai fogadják a földszinti előcsarnokban, közöttük a történelmi óriásbábokkal. A Döntés az emeleten kapott helyet, egy hatalmas fekete, félhomályos térben helyezkedik el Párkányi Raab Péter fenevadakat, rejtőzködő álarcokat ábrázoló hatvanhat fotografikája. A terem közepén egy fehér kápolna áll, a külső falakon Somogyi Győző 100 magyar hőst ábrázoló festményével, belül pedig az Árpád-ház szentjeinek világító tábláival.

Az ünnepélyes megnyitón fuhunon játszott Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas zenész, kiváló művész, brácsán közreműködött Csoóri Sándor Sündi Junior Prima-díjas zenész. Az eseményen részt vett Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, honvédelmi miniszterhelyettes, a történelmi egyházak képviselői, püspökei, a Magyar Művészeti Akadémia, valamint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai, a város alpolgármesterei, az országgyűlési és önkormányzati képviselők. Jelen voltak továbbá a tárlat megálmodói és kiállító művészei.

A Szent István Király Múzeum első 2017-es, nagy volumenű kiállítását április 30-ig lehet megtekinteni. A Képtár hétfőn 13-18 óráig, keddtől péntekig 10-18 óráig, szombaton 9-18 óráig, vasárnap pedig 10-18 óráig várja a látogatókat. 


Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!









Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika 
 

 

 

 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.