Tíz éven át alkotott szeretett városában, Székesfehérváron dr. Saára Gyula

2017.01.27. 10:41
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. január 27. (péntek)
Felavatták az egykori polgármester emléktábláját. Galéria
 

  
 

Székesfehérvár és Fejér megye tisztségviselőinek, valamint az egykori polgármester leszármazottainak jelenlétében avatták fel ma délelőtt dr. Saára Gyula emléktábláját. Pintér Balázs szobrászművész alkotása a Kossuth utcában annak az épületnek a homlokzatára került fel, amely a nagyra becsült városvezető lakóháza volt, és ami jelenleg dédunokájának az ügyvédi irodája. 

Sokan gyűltek össze ma délelőtt a Kossuth utca 8. számú épület előtt, ahol ünnepélyes keretek között felavatták dr. Saára Gyula emléktábláját. Annak a méltán elismert városvezetőnek, aki 1908 és 1918 között volt Székesfehérvár polgármestere, és akinek neve a város intézményi és közműfejlesztéseivel is összeforrt. Dr. Saára Gyula egykori lakóháza – aminek homlokzatára felkerült Pintér Balázs szobrászművész alkotása – jelenleg dr. Horváth Gyulának, vagyis dédunokájának az ügyvédi irodája. Így az ünnepségen Székesfehérvár és Fejér megye vezető tisztségviselői mellett a volt polgármester leszármazottai is jelen voltak. 

Az ünnepségen Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke előadásában részletek hangzottak el dr. Saára Gyula polgármesteri székfoglalójából. 
„Életem ezen örökre felejthetetlen magasztos perceiben,…… a hála igaz érzelmeitől áthatva állok önök előtt, hogy szívem mélyéből eredő igaz köszönetemnek adjak kifejezést.(…)
A maga teljességében átérzem ama kötelesség fontosságát, mellyel azon megtisztelő bizalmukért tartozom, hogy városunk kormányzását, ügyeinek vezetését reám bízta. (…)
Ernyedetlen szorgalommal azon fogok törekedni, hogy a város közügyeinek lelkiismeretes intézése, a város fejlődése, haladása, polgárai érdeke, java és jólétének előmozdítása egy céltudatos és helyes közigazgatási rendszer megvalósítása biztosíttassék.
Éppen ezért igaz szeretettel és őszinte bizalommal kérem tiszttársaimat, hogy városunk érdekében folytatandó munkában igaz szeretettel tömörüljenek azon zászló alá, amely zászlót a törvényhatósági bizottság megtisztelő bizalma adott kezembe.(…)
Féltékenyen őrizzük és védelmezzük meg a tisztviselői tekintélyt, önmagunk legyünk a szigorúbb bírái azon cselekedeteknek, melyek a tisztviselői tekintély rovására történik, hogy ekként elnyerjük legszebb jutalmunkat, a város közönségének tiszteletét és bizalmát.(…)
Bizalommal megyek tehát a küzdelembe, s kérem a jó Istent, terjessze ki áldását városunkra s annak lakóira, nekem pedig adjon erőt és kitartást, hogy a nagy kötelességeket, melyek állásommal járnak, híven és lelkiismeretesen teljesíthessem.
Fogadják tehát a bennem helyezett és megtisztelő bizalmukért újólag hálás köszönetem!” 

A táblaavatón dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott beszédet, melynek során hangsúlyozta, hogy dr. Saára Gyula polgármester munkásságát az alapozta meg, ahogy Székesfehérvárra, mint szeretett városunkra tekintett. Alkotott ebben a tíz esztendőben, amíg ő volt ennek a városnak az első számú embere – mondta. Majd hozzátette: nem könnyű időszakban alkotott. Munkája elejét megnehezítette az a pénzügyi helyzet, amiben ő a várost átvette, illetve azok a kihívások, amik akkor a város előtt álltak, elsősorban az infrastruktúra tekintetében.
Beszélt arról, hogy ugyan eltelt száz év, de a város előtt álló kihívások nem sokat változtak az akkorihoz képest: közművesítés, útépítés, oktatási intézmények alapítása, kórházi, egészségügyi fejlesztések, kultúra, közösségteremtés.
Nagyot alkot – hangsúlyozta -, s még nagyobbat alkothatott volna, ha a történelem vihara nem hozza az első világháborút. A közlekedés területén például – mint említette –, hiszen villamost álmodott Székesfehérvárra, ami azonban nem adatott már meg neki. Szólt arról is, hogy a nagy háború idején mekkora felelőssége volt városvezetőként, hogy a közösség lelkét ápolja, a szívhez szóljon, adott esetben vigaszt nyújtson.  
Sok mindent áldozott, hogy az ő szeretett városa fejlődjön – mondta dr. Cser-Palkovics András. Majd azzal folytatta: ez felelősséget ró ránk száz évvel később is, hiszen azt mutatja, hogy mindig voltak, kell, hogy ma is legyenek, és úgy kell dolgoznunk, hogy a jövőben is legyenek, akik ezt a várost fejlesztik, azon az őrhelyen, ahova őket a sors éppen állítja.
Ez a mi közös otthonunk, szeretett városunk, és ezzel az emléktáblával szerettünk volna emléket állítva, dr. Saára Gyula polgármesternek ezt a munkát utólag is megköszönni, ahogy megköszöntük már ezt neki korábban is, egy városfejlesztési programelem róla való elnevezésével – zárta gondolatait.  

Köszöntőjét követőn a polgármester leplezte le a domborművet, majd a képviselőkkel együtt megkoszorúzta az emléktáblát. 

 

Dr. Saára Gyula polgármester

1856-ban Székesfehérváron született. Jogi tanulmányainak elvégzése után, 1896-ban nyitott ügyvédi irodát. Közéleti pályafutása a Palotavárosi Olvasókörben kezdődött. Az egyesület a Függetlenségi Párthoz tartozó polgárok gyűjtőhelye volt. Innen indult ki a Függetlenségi Kör megalakításának gondolata, amelynek elnöki tisztét később hosszabb ideig betöltötte. Ügyvédi praxisának köszönhetően lett a közgyűlés virilis tagja, vagyis a legtöbb adót fizetők közé tartozott. Politikai pályafutásának egyik kiemelkedő pontja az 1907-es időközi országgyűlési választáshoz kötődik. A választást, amelyet a Zichy Jenő elhalálozásával megüresedett városi mandátum betöltése tett szükségessé, megnyerte.

Havranek József polgármesteri tisztségéről 1908. április 9-én mondott le. A közgyűlés a lemondás bejelentését követően napirendre tűzte a polgármesteri állás betöltésének ügyét. A közgyűlés Saára Gyulát választotta a város vezetőjévé.

Saára Gyula városért való tenni akarását bizonyítja, hogy polgármesterré választását követően lemondott országgyűlési mandátumáról, valamint feladta nagy jövedelmű ügyvédi irodáját, hogy minden erejét a város ügyének szentelje.

Városvezetőként mindenekelőtt a város szétzilált anyagi helyzetének rendezésére törekedett. Szabályrendeletekkel és községi pótadó kivetésével sikerült a pénzügyi helyzetet stabilizálnia, illetve elképzeléseinek anyagi hátterét megteremtenie. A városi hivatalok elhelyezésére 1912-ben megvásárolta a Zichy-, Bierbauer- és Obermayer-házakat. Városvezetése alatt bővült az iskolahálózat, ekkor építették az Iparostanonc iskolát, a Deák Ferenc utcai elemi iskolát, bővítették a város szociális intézményeit, ekkor készült el az új Árvaház és Aggintézet. Elhúzódó tervezést követően sikerrel járt a Járványkórház megvalósítása is. Folytatta az elődje által megkezdett városi közműfejlesztéseket, 1913-ban elkészült a vízvezeték-hálózat, majd a város utcaszabályozásával párhuzamosan az utcák aszfalt- és kerámia burkolása, mely munkálatok több városrészt is érintettek.

A polgármesteri tisztségről 1918. november 18-án mondott le, ezen a közgyűlésen köszönt le Fejér megye és Székesfehérvár Szabad Királyi város főispánja, gróf Károlyi József is. Nyugalomba kényszerítése az 1918-as zűrzavaros ősz, az úgynevezett forradalom következménye volt.

A hosszasan betegeskedő nyugalmazott polgármester 1922. április 13-án hunyt el. Haláláról Zavaros Aladár polgármester így emlékezett meg: „élete egy állandó áldozat volt a város javára. Áldozatul hozta vagyonát, nyugalmát, és ami a legnagyobb volt, egészségét is”.

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata dr. Saára Gyula nagyra becsült egykori polgármester előtt tisztelegve, részére emléktáblát készíttetett, amely Pintér Balázs szobrászművész alkotása. A műemlék itt, a Kossuth utca 8. szám alatti épület homlokzatára került felhelyezésre. Annak a lakóháznak a falára, ahol dr. Saára Gyula élt, és amelyben jelenleg az egykori polgármester dédunokájának, dr. Horváth Gyulának van az ügyvédi irodája.    

 

Az emléktábla avatáson készült fotók letölthetőek a Galériából.

 



                                      


 

Szöveg: Kész-Varga Mónika
Fotó: Simon Erika

 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.