„Frissítő forrás” mottóval, ünnepélyes keretek között nyitották meg a Reformáció 500. évfordulója tiszteletére szervezett programsorozatot Székesfehérváron. A megújulásnak szentelt Emlékévet meghívottak sokasága köszöntötte a Városháza Dísztermében, ahol a város polgármestere és a protestáns egyházak vezetői mondtak beszédeket. Az esten közreműködött az Ökumenikus kórus, valamint előadást hallhattak az érdeklődők a reformáció székesfehérvári kialakulásáról. 
 
2017-ben, a Megújulás Évében irodalmi estekkel, koncertekkel, kiállítással, előadásokkal emlékezik meg a Reformáció 500. évfordulójáról Székesfehérvár városa. Az Emlékév ünnepélyes megnyitóját „Frissítő forrás” mottóval rendezték meg ma este a Városháza Dísztermében.

A rendezvény az "Erős vár a mi Istenünk" című zsoltárral vette kezdetét az Ökumenikus kórus előadásában, majd Székesfehérvár polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Dr. Cser-Palkovics András köszönetét fejezte ki azért, hogy a protestáns egyházak gyülekezetei kezdeményezték a Reformáció Emlékévét koordináló bizottság létrehozását, és az Önkormányzattal összefogásban szervezik meg a 2017-es programsorozatot. A polgármester arról is szólt, hogy egy város közösségek nélkül, azok fejlődése és egymásra gyakorolt hatása nélkül elképzelhetetlen. Ma morális kihívások előtt állunk, melyre a történelmi egyházaknak együtt kell megtalálniuk a válaszokat. Az egyéb közösségek feladata, hogy ezt a folyamatot segítsék annak érdekében, hogy ne csak a múltunk és jelenünk, hanem a jövőnk is szép és meghatározó legyen a világban. Fontos, hogy legyenek maradandó emlékeink a 2017-es esztendőről is.

Ugyancsak köszöntötték az Emlékév megnyitását a protestáns egyházak vezetői.
Steinbach József dunántúli református püspök szavai szerint nagy öröm, hogy közösen, összefogásban emlékezhetünk meg a Reformáció 500. évfordulójáról, és azokról az ajándékokról, melyeket Istentől kaptunk igei, teológiai, társadalmi, közéleti, gazdasági és nemzeti értelemben. Az 500 éves jubileum közös tanuskodásra, közös bűnbánat-tartásra és közös imádságra szólít minket. Könyörögjünk egymásért, a hazánkért, Székesfehérvárért, az élet peremére kerültekért és a teremtett világmindenségért. Steinbach József  Pál apostol intő mondatát adta útravalónak, mely szerint „Taníts, ints és biztass!”.

Ittzés János nyugalmazott evangélikus püspök többek között elmondta: nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a társadalmi, nemzeti, politikai és történeti összefüggések és hatások mellett a reformáció valójában és elsősorban Isten ügye, a reformációért Isten a felelős. A mai világban a magukat a reformáció örökösének valló egyházak legfőbb feladata, hogy a reformáció eredetéről, megtérés-történetéről beszéljenek. Isten és az ember megváltozott bizalmi kapcsolatából bomlanak ki a nemzetet gazdagító értékek és közéleti hatások. A reformáció ma hitkérdés, megtérés-kérdés. Ittzés János azt kívánta hazánknak, Európának és az önmagát veszélybe kergető emberiségnek, hogy táplálkozzunk az örök kenyér ajándékából, Jézus Krisztusból.

Papp János baptista egyházelnök az újjászületésről beszélt, melyet Isten csodaként tesz az emberben, az emberért. Isten ma, 2017-ben is újat akar kezdeni velünk: a frissítő forrás megújíthatja kapcsolatainkat, a házasságokat, a családokat, az iskolákat, az idősotthonokat, a munkahelyek légkörét, a kórházak szolgálatát, az élet minden területét és a társadalom minden rétegét. Papp János hozzátette, az igazi reformáció felülről születik. Nem mi csináljuk, hanem bennünk történik. Isten tud valóságosan újjá tenni, 2000 éve, 500 éve és ma is ő hozhat igazi változást.

Az egyházi köszöntők után a 90. genfi zsoltár hangzott el az Ökumenikus kórus előadásában, majd „A reformáció kialakulása Székesfehérváron” címmel tartott előadást Kovács Eleonóra főlevéltáros.
Az előadás azokat a város és a térség történetében bekövetkezett fordulópontokat mutatta be, amelyek önmagukon túlmutatva az itteni protestáns közösségek életét meghatározták, ugyanakkor városunk történetében is maradandó nyomot hagytak.  A fehérvári protestantizmus felbukkanásától a helyi közösségek, gyülekezetek létrejöttéig követhettük az eseményeket. Nem a fehérvári protestánsok, hanem a 16. században protestánssá váló Székesfehérvár történetét ismerhettük meg, amely később ugyan ismét katolikus többségűvé vált az idők folyamán, de amelynek közösségébe a 18. század végén, a 19. század elején már ismét bekapcsolódtak a protestáns lakosok, később polgárok, majd gyülekezeteikkel, egyesületeikkel, jeles személyeikkel a mai napig hozzájárulnak a fehérvári polgárok közösségéhez.

Az est további részében Ferenczy-Nagy Boglárka szavalta el Reményik Sándor „A fordító” című versét, majd az „Erős vár a mi Istenünk” zsoltár és a Himnusz közös eléneklésével zárult a program.

Az esten műsorvezetőjeként dr. Bakonyi Kovács István József Attila-díjas irodalomtörténész működött közre.