A város biztonsága, az emberek megbecsülése és rekordösszegű fejlesztések

2017.02.03. 17:43
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. február 3. (péntek)
Székesfehérvár polgármestere benyújtotta a 2017-es városi költségvetést. Galéria 
 
 
 
Székesfehérvár ez évi költségvetése szolgálja a város biztonságát, a városban és városért dolgozó munkavállalók megbecsülését, az idei és a következő években megvalósuló fejlesztések finanszírozásának garanciáját. Ezen gondolatok jegyében készült el Székesfehérvár 2017. évi költségvetésének tervezete, amelyet pénteken nyújtott be dr. Cser-Palkovics András polgármester a város közgyűlésének.


„A jogszabályi határidő előtt előkészítették a Polgármesteri Hivatal szakemberei a költségvetés tervezetét.” – mondta el dr. Bóka Viktor, Székesfehérvár jegyzője, miközben átnyújtotta a város 2017. évi működését és fejlődését meghatározó legfontosabb dokumentumot dr. Cser-Palkovics Andrásnak, melyet a város közgyűlése február 10-i ülésén fogadhat el.

A pénteki sajtótájékoztatón dr. Cser-Palkovics András polgármester megköszönte a több hónapos költségvetés előkészítésben és az egyeztetéseken  résztvevők  munkáját, melyet Égi Tamás alpolgármester és Mészárosné Jasztrapszky Regina gazdasági igazgató vezetett, és amelynek köszönhetően elkészülhetett a városi 2017. évi költségvetésének tervezete. A polgármester hangsúlyozta: a költségvetés elfogadása minden évben a legfontosabb döntése a Közgyűlésnek, hiszen összefoglalja a város terveit és azokhoz kereteket biztosít.

A 2017. évi költségvetés tervezése több fontos alapelven, így az optimális működés fenntartásán, az új feladatok figyelembe vételén, a többéves fejlesztéseken, a saját bevételek mértékének stabil fenntartásán, átgondolt felhasználásán, valamint a megképzett tartalékok megtartásán alapszik. A költségvetés tervezete három pilléren: a város biztonságán, a városban és a városért dolgozó emberek megbecsülésén, valamint az infrastrukturális fejlesztéseken nyugszik.

Az idei költségvetési tervezet közel 68 milliárdos főösszeggel számol. Mint azt dr. Cser-Palkovics András polgármester elmondta: ilyen magas költségvetési főösszege Székesfehérvár Önkormányzatának még sohasem volt. Ehhez kapcsolódóan kiemelkedőnek nevezte a város összes saját bevételét, amely több mint 19 milliárd forintot tesz ki. Ezek legfontosabb eleme az iparűzési adó, amely 14 milliárd 200 millió forintot jelent. A város polgármestere hozzátette, hogy a 2016-ban teljesült iparűzési adóbevétele a városnak 15 milliárd 200 millió forint volt, amely 18 százalékkal volt magasabb az előző évihez képest. Az építményadóból emellett további 1 milliárd 800 millió forintos bevétele van Székesfehérvárnak.  

Az elmúlt évek gyakorlatát folytatva Székesfehérvár Önkormányzata a 2017-es esztendőben is számos kiemelt programot valósít meg. Folytatódik az Oktatási Program, a Közbiztonsági Program, az Ybl Program, és a Saára Gyula Program, melyet ki bővítenek egy Parkoló Fejlesztési Programmal is. Ennek célja, hogy a következő években mintegy 1000 új parkolóhely kerüljön kialakításra a tágabb értelemben vett Belvárosban, emellett újdonságként elindítják a Kégl György Városi Egészségügyi programot, mely rendszerbe foglalja a prevenció, az egészségügyi alapellátás és a kórháztámogatás feladatait, azok ütemezését és pénzügyi forrásait.

Az összes fejlesztésre, felújításra közel 40 milliárd forint jut. Ez az összeg azokat a beruházásokat is tartalmazza, amelyek az elmúlt, vagy az idei évben indultak, és az elkövetkezendő években érnek véget.

A működtetés, térségi ellátás, jóléti kiadásokból az intézményeinknél, hivatalnál végzett feladatokra 12,5 milliárd forintot, az önkormányzatnál tervezett ágazati feladatokra 9,7 milliárd forintot tartalmaz a 2017. évi költségvetés tervezete. Dr. Cser-Palkovics András kiemelte: a város  Önkormányzata több olyan önként vállalt feladatot is ellát, amely jogszabály szerint nem lenne kötelező, de a helyi gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, hogy a meglévő forrásokból például az egészségügyi ágazatra is jelentős összeget fordítson.

A város polgármestere szót ejtett arról is, hogy az oktatási rendszer átalakulása hat a város önkormányzatának költségvetésére is. Az intézményeket érintő feladatátadásból származó kiadási megtakarítás 854 millió forint, míg az átadáshoz kapcsolódó önkormányzat által fizetendő szolidaritási hozzájárulás számított összege 1 milliárd 523 millió forint. Az állam által az oktatási intézmények felújítására, fejlesztésére 2017. évben tervezett legalább 610 millió forint. Így az átadás-átvétel egyenlegét az állami fenntartó a székesfehérvári intézményekre, zömmel önkormányzatunk tulajdonában álló ingatlanokra fordítja.

Rekordösszegű fejlesztéssel számol Székesfehérvár Önkormányzata az idei esztendőben is. Az önerős fejlesztések közel hétmilliárd forintot tesznek ki. az út-, híd, csapadék-, parkoló-, járdafejlesztések, intézményi felújítások, fejlesztések 5 milliárd 380 millió forintot tesznek ki, míg a Vízközmű-fejlesztési Alap 1 milliárd 334 millió forintot tartalmaz  – ezek a pénzösszegek Fehérvár saját forrásaiból, mindenfajta uniós vagy állami támogatás nélkül kerül felhasználásra. Állami forrásból egyedi projektekre (nagyfejlesztésekre) 21,8 milliárd forint lesz fordítható, az ebből tervezett beruházások 2017-2018-ban valósulnak majd meg. Ezt az összeget növelik az uniós források, amelyek az Integrált Területi Programra, valamint azok az állami források, amelyek a Modern Városok Program keretében állnak a város rendelkezésére. Dr. Cser-Palkovics András azt is kiemelte, hogy az adósságkonszolidáció nélkül idén 2.4 milliárd millió forintot kellett volna hitel visszafizetésre fordítania a városnak, így a saját forrásból ütemezett fejlesztések egy része nem valósulhatna meg a mostani tervek szerint.

A 2017. évi költségvetési-rendelet tervezet prezentációja letölthető a Galériából.

Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.

 

                                 

Szöveg: Samu Miklós
Fotó: Simon Erika

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.