A Magyar Tudományos Akadémia első mérnök tagja, Beszédes József 230 évvel ezelőtt született Székesfehérváron. Ezen alkalomból szervezett a Fejér Megyei Mérnöki Kamara és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság emlékünnepséget, melynek keretében újraavatták a Kelemen Béla utca 89-91. számú házon lévő domborművét, mely a Beszédes József tér sarkán áll. A rendezvényen köszöntőt mondott Róth Péter alpolgármester, míg az egykori vízmérnököt, társulati igazgató mérnököt Tóth Sándor, vízügyi műszaki igazgatóhelyettes és Dr. h. c. Dr. Szepes András kamarai elnök méltatta. 

A Fejér Megyei Mérnöki Kamara és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közös szervezésében került sor arra az emlékünnepségre, melyet Beszédes József születésének 230. évfordulója alkalmából tartottak ma délután a Beszédes József téren. Ennek keretében a tér sarkán álló Kelemen Béla utca 89-91. számú ház oldalfalán újraavatták az egykori vízépítő mérnök domborművét azzal a felirattal, hogy ő szabályozta a Sárvizet, lecsapolta a Székesfehérvárt övező mocsarakat, ahol később a mai város egy része felépült.    

Az ünnepségen Róth Péter alpolgármester mondott ünnepi beszédet. Kiemelte, hogy Beszédes Józsefre úgy emlékezünk, mint olyan magyarra, aki nagy változásokat hozó időkben merész célokat tűzve ki maga elé sokat tett nemzetéért. Elmondta, hogy Beszédes tevékenysége a folyók, a mocsarak, a hajózható utak szabályozása, az ezekhez kapcsolódó árvízvédelmi töltések és létesítmények megalkotása révén óriási hatással volt az országra. Vasútmérnöki tevékenysége is messzebbre mutatott, önmagában az utazáson túl az ország iparosodása, gazdaságának pezsgése irányába hatott.
Hangsúlyozta, hogy az egykori vízmérnök és kortársainak törekvése, valamint munkájuk egészének haszna megkérdőjelezhetetlen. Elmondta, hogy ez volt az a kor, amikor az ember erőt és készséget kezdett érezni arra, hogy ne kiszolgáltatottja, hanem irányítója, vagy legalább befolyásolója legyen a magánál hatalmasabb erőknek. Így – mint fogalmazott – a Beszédeshez hasonló mérnökök a kor akkori „sztárjai” voltak: kezükben volt a tudás, mögöttük a szándék és a tőke, hogy új világ születhessen.
Beszédes József népe hasznára is jól sáfárkodott tudásával, erejével, idejével. Tetteiért, eredményeiért hálás szívvel emlékezik rá a nemzet. S ma, 230. születésnapján a tanúság nem más, minthogy a ránk bízott világot felelősséggel gondozzuk, és felelősséggel adjuk át utódainknak – zárta gondolatait az alpolgármester.  

Az egykori vízmérnököt, társulati igazgató mérnököt, a Magyar Tudományos Akadémia első mérnökét a rendezvényen Dr. h.c. Dr. Szepes András, a  Fejér Megyei Mérnöki Kamara elnöke méltatatta. Elmondta, hogy a Mérnöki Kamara már régóta hangsúlyt helyez arra, hogy méltó módon megőrizze mindazon néhai kollégák emlékét, akik városunkban, megyénkben születtek, éltek vagy alkottak. Ennek egyik megjelenési formája volt a 2011-ben kiadott Mérnökök Fejérben című kötet, mely 83 életrajzot, életpályát mutatott be, köztük természetesen Beszédes Józsefét is.
Az elnök arról is beszélt, hogy Beszédes Józsefet - mérnöki végzettsége ellenére - nyugodtan nevezhetjük korának egyik polihisztorának. Tanulmányait a pesti Institutum Geometrico- et Hydrotechnicum egyetem (a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje) Mérnöki Intézetében végezve az akkor használatos kultúrmérnök címmel rendelkezett.
Hangsúlyozta: mérnök létére olyan alkotásokat hozott létre, hogy a Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia elődje) 1831-ben tagjává fogadta, mint az első mérnök tagot. 

Beszédes József szakmai életútjáról és kiemelt jelentőségű tevékenységéről Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese beszélt a jelenlévőknek. Elmondta, hogy a vízmérnök uradalmi mérnökként, majd a Sárvízi Társulat igazgató mérnökeként jelentős szerepet vállalt a középső Dunántúl vizeinek szabályozásában. Nevéhez fűződik a Sárvíz-szabályozás, a Nádor malomcsatorna tervezése és megépítése, a Sárvíz-Sió-Kapos vízrendszer és a Balaton szabályozási terveinek elkészítése, valamint az Aradi Malom-csatorna megépítése. Szakirodalmi munkássága a reformkori Magyarországon a magyar szakmai nyelv kialakulásának szempontjából is felbecsülhetetlen jelentőségű. Tervet készített egy Duna–Tisza csatorna, valamint egy Kolozsvár és Grác közötti vízi út megvalósítására. Személyében a későbbi komplex vízgazdálkodás egyik hazai úttörőjét tisztelhetjük.
Felidézte Beszédes híres mondását, miszerint: „Házad udvaráról ne ereszd ki az eső, vagy hó levét, míg nem használtad! Úgy határodból, vármegyédből, országodból használatlanul a vizet ne bocsásd, mert az ingyen az Isten becses ajándéka!”

A beszédeket követően az alpolgármester, az elnök, valamint az igazgatóhelyettes közösen koszorúzta meg az épület oldalfalán lévő domborművet.

Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.

Szöveg: Kész-Varga Mónika
Fotó: Horváth Renáta