200 éve született Kossuth Zsuzsanna, az első magyar főápoló

2017.02.20. 16:52
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. február 20. (hétfő)
Ünnepséget tartottak a Magyar Ápolók Napja alkalmából. Galéria  
 
 
 
 
Ünnepséget tartottak hétfőn délután a Magyar Ápolók Napja alkalmából, Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulóján. Hazánk első főápolójára emlékezve átadták a Magyar Ápolási Egyesület Elismerő Díszokleveleit, valamint az emlékév tiszteletére kibocsátott emlékérmeket.


Ünnepséget rendezett Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Fejér Megyei Területi Szervezete és a Magyar Ápolási Egyesület Fejér Megyei Szervezete a Hiemer-házban. Bokorné Sike Erika, a Kamara területi szervezetének elnöke köszöntötte a rendezvény vendégeit, a megjelent és az éppen szolgálatot teljesítő, valamint a jövő ápolóit, majd megköszönte a város vezetőségének, hogy a Hiemer-házban ünnepelhetik ezt a napot.

A Magyar Ápolók Napja alkalmából összegyűlt mintegy 150 ápoló előtt tartott beszédében Brájer Éva alpolgármester az ápolók gyönyörű hivatásáról, a felvállalt feladatról azt mondta, hogy a mindennapokban nem tudjuk átérezni annak jelentőségét és mély tartalmát – csak kiszolgáltatott helyzetünkben jelenik meg valódi értéke, amikor a beteg vagy idős ember és ápolója között igen érzékeny kapcsolat jön létre. „Meggyőződésem, hogy ez az a hivatás, amit erős lelki indíttatás motivál. Annyira összetett képességeket, emberi együttállást igényel – empátiát, kitartást, szaktudást, fizikai és lelki erőt, fáradhatatlanságot, önzetlenséget –, a legszebb emberi tulajdonságok összességét.” – fogalmazott az alpolgármester, és tiszteletét fejezte ki az egészségügyben dolgozók munkájáért. 

Dr. Balogh Zoltán
, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszékének docense köszöntőjében kifejezte, hogy a Kamara ezzel az ünneppel elérte kitűzött célját, hiszen a társadalom ezen a napon az ápolókra, a szakdolgozókra figyel. „Ünnepelni jöttünk, a legnemesebb hivatás gyakorlóinak ünnepén. Az országban sok helyen zajlanak ilyen rendezvények. Azonban nem elegendő egy közjogi értelemben vett dátumot elérni, tartalommal kell megtöltenünk; mindez rajtunk ápolókon, szakdolgozókon múlik. Mit üzenjünk mi a társadalomnak? Ennek a nemes hivatásnak a legfontosabb küldetését: azt, hogy mi szolgálunk.”  A Kamara elnöke a folyamatos munkarendben dolgozó ápolókról elmondta, hogy több mint tízezren teljesítettek szolgálatot – egy nem reprezentatív felmérés eredményeként – Szenteste is. A hivatás megbecsüléséről, a képzések rendszerének alakulásáról, a specializációkról, szakképesítésekről, a társadalom egészségügybe vetett hitéről beszélt; az ellátóhelyek fejlesztését üdvözölve pedig arra a kihívásra hívta fel a figyelmet, hogy minél több fiatal válassza a jövőben az egészségügyi pályát és maradjon Magyarországon. 

Dr. Csernavölgyi István
, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója köszöntötte az ünnepség résztvevőit: „Egy olyan intézmény vezetőjeként szólok, aki nap mint nap látja az önök erőfeszítését és munkáját. Évente több mint 2 millió találkozás jön létre a gyógyítók és a rászorulók között, a fekvőbetegek száma megközelíti a százezret. Az ügyeleti tevékenységben 2013-hoz képest tavaly önök 25 ezerrel több esetet láttak el. Nagy volumenű adatok!” A főigazgató a hivatás üzenetéből a küldetés fogalmát emelte ki, amely különleges hittel kell, hogy párosuljon ezt a tevékenységet illetően. A társadalmi megítélés kapcsán azt mondta, hogy az ápolók munkája magas piaci és presztízsértékkel bír. Azt kívánta a megjelenteknek, hogy őrizzék meg derűjüket és kitartásukat, majd megköszönte a munkájukat.

Az ünnepségen kerültek átadásra a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott emlékérmek: a 10 ezer forint címletű ezüst emlékérme és annak kétezer forint címletű színesfém változata. Az előoldalakon egy XIX. századi tábori kórházi jelenet látható, a hátlapon pedig Kossuth Zsuzsanna portréja, a „HAZÁNK ELSŐ FŐÁPOLÓJA” felirattal.  Emlékérmet kapott minden megjelent ápoló, valamint Brájer Éva, dr. Csernavölgyi István, Szabó Bakos Zoltánné, a kórház ápolási igazgatója és Bokorné Sike Erika.

Kossuth Zsuzsanna, Meszlényi Rudolfné életútjáról Bognár Márta, a Magyar Ápolási Egyesület Fejér Megyei Szervezetének megyei vezetője tartott élményszerű előadást. A székesfehérvári kötődések között elhangzott például, hogy Fejér megyében Kossuth Zsuzsanna szervezte meg az első fiókegyletet, majd a Fekete Sas Szállodában bált is rendeztek. Kossuth Lajos legkisebb húgának 1849-ben szerepe volt a honvédség egészségügyi osztályának újjászervezésében, majd „az összes tábori kórházak főápolónőjének” nevezte ki Kossuth. 72 tábori kórházat alapított pár hónap leforgása alatt, önkéntes nőket toborzott betegellátásra, valamint a felszerelés és a fizikai segítségnyújtás biztosítása mellett fontosnak tartotta a sérültek lelki állapotának gondozását is. Az általa bevezetett betegápolási rendszer egész Európában egyedülálló volt. Aktívan segítette Kossuth Lajos munkásságát, bizonyítva emberségét, bátorságát, a haza iránti hűségét, szakmai alázatát. A vesztes háború után Kossuth Zsuzsanna először Belgiumban, majd az Amerikai Egyesült Államokban töltötte száműzetését, szegénységben, betegségben, 1854-ben bekövetkezett korai haláláig. Emlékének megőrzésére 1998-ban emlékdíjat alapítottak, a Magyar Országgyűlés 2014-ben február 19-ét – születésének napját – a Magyar Ápolók Napjának nyilvánította.

A Magyar Ápolási Egyesület Elismerő Díszoklevelét 2017-ben dr. Andavölgyiné Tóth Márta, dr. Juhászné Bordács Veronika és Molnárné Bali Mónika vehették át.

A kitüntetések átadását követően a 2017 januárjában nyugdíjba vonult Sándor Istvánné beszélt hivatásáról, életpályájáról, az elvárt naprakészségről, szaktudásról és emberségről Életem az egészségügyben címmel.

A rendezvényen részt vett dr. Tanárki Gábor, a Fejér Megyei Kormányhivatal igazgatója, Östör Annamária egészségügyi és sporttanácsnok, dr. Müller Cecília megyei tisztifőorvos és Erdély-Franyó Anna, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház ápolási igazgatója, továbbá a társintézetek és képzőintézetek vezetői, a társadalmi és érdekképviseleti szervek képviselői. Az ünnepi műsorban közreműködtek a Hermann László Zeneiskola növendékei fuvolán és zongorán egy Doppler Ferenc-művel, valamint Boldogy-Szabó Levente, az Országos Mentőszolgálat szakápolója adott elő dalokat gitárkísérettel, többek között saját szerzeményét, az Ápolók dalát.



Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!








Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
 

 

 

 

 

 



 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.