Kilenc évfolyamos lehet az általános iskolai képzés

2017.03.03. 13:54
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. március 3. (péntek)
Nyitókonferencia a Pedagógiai Szakszolgálatok Hete alkalmából. Galéria 
 
 
 
A pedagógiai szakszolgálatok sokszínű világa címmel tartott nyitókonferenciát a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat a Pedagógiai Szakszolgálatok Hete alkalmából. Március 3-10. között számos olyan programot szerveznek a szakembereknek, melynek segítségével még hatékonyabbá kívánják tenni az oktatást. A nyitóeseményen a Fehérvári Civil Központban részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is, aki az eseményen többek között a kilenc évfolyamos általános iskolai képzés elindításáról is beszélt.


A március 3-10. között tartó Pedagógiai Szakszolgálatok Hete szakmai rendezvénysorozat több száz programot foglal magában, Fejér megye valamennyi járásában. Célcsoportjai között megjelennek a gyerekek, a szülők, a pedagógusok, az intézményvezetők, a fenntartók és egyéb szakmai szervezetek képviselői. A rendezvények formája is rendkívül változatos: konferenciák, fórumok, nyitott foglalkozások, terápiák, tanácsadások, konzultációk, gyerekprogramok, szülőklubok, baba-mama klubok színesítik a programot.

Az esemény megnyitóján beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: a Kormány már a 2017-es költségvetés elfogadásakor 3,8 milliárd forintot különített el arra, hogy minden évben – a fizetések ellentételezéseként – nyolcszáz új, a pedagógiai szakszolgálatban dolgozó bérét fedezze. Mint mondta, szükség van arra, hogy minél több szakember kerüljön be ebbe a rendszerbe, hiszen egyre több az olyan gyermek, aki valamilyen problémával, nehézséggel születik. Pontosan ezért a nehézséggel küzdő gyermekek számára a megfelelő terápia elindítását és a fejlesztés megadását a családok segítésén túl nemzetgazdasági érdeknek is nevezte. Ebbe a rendszerbe egyre több szellemi, szakmai és – ha szükséges – pénzügyi energiát szeretnének beletenni. Véleménye szerint ez nemcsak a családoknak, hanem az országnak is jó, mellyel az emberi erőforrás minőségét tudják javítani.  

Az emberi erőforrások minisztere fontosnak nevezte a gyermekek képzésében – például az óvodából az iskolába – az átmenetek biztonságos és átlátható rendszerének garantálását, hiszen így a szülők pontosan láthatják, gyerekük hol kaphatja meg a számára legszükségesebb segítséget. Balog Zoltán azt is hangsúlyozta, hogy akkor sikerült jól ez az integráció, ha a gyermekek minél hamarabb kikerülnek a rendszerből. További lényeges célként azt is kiemelte, hogy a gyerekek minél integráltabban, egy helyen kaphassák meg mindazt, ami a fejlesztésükhöz szükséges.

Balog Zoltán emellett arról is beszélt, hogy a Kormány a kilenc évfolyamos általános iskolai képzések bevezetését tervezi. „A szakmai viták egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy az óvodából az általános iskolába történő átmenetnél a családok elbizonytalanodnak, vajon érdemes-e hatévesen iskolába küldeni a gyermeket, vagy sem. Azt látjuk, hogy a köznevelési rendszer megerősítését egy úgynevezett előiskolával tudjuk leginkább elérni. Ez egy plusz évet jelent az óvoda és az általános iskola között, amely valóban iskolaéretté teszi a gyermekeket. Ebben a periódusban a gyermekek kifejezetten arra tudnak koncentrálni, hogy jól tudjanak írni, olvasni, számolni, beszélni, s csak ezután következzenek a közismereti tárgyak.” – tette hozzá Balog Zoltán.

Dr. Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke nagyon fontosnak nevezte a sajátos nevelési igényű gyermekeknek a kezelését, amely egy nagyon heterogén feladatrendszer. A sokrétű feladatok megoldásában a szakszolgálatok hatalmas szerepet játszanak. Mint mondta, a szakszolgálati rendszer átalakulását követően 2013-tól kezdve sikerült egységes és átlátható keretek közé terelni a legfontosabb kérdésköröket. Örömét fejezte ki, hogy a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat a Székesfehérvári Tankerületi Központtal egy kifejezetten unikális szervezés keretében hozta létre a pénteki nyitókonferenciát. Véleménye szerint az esemény révén a szülőkhöz és a pedagógusokhoz is könnyebben eljuthatnak azok a fontos információk, melyek a gyermekek képzését segítik.

A nyitókonferencián több lényeges oktatási témával, például a sajátos nevelési igényű gyermekek jogaival és kötelességeivel, a kora gyermekkori intervencióval és a tehetséggondozás kérdéskörével is foglalkoztak a szakemberek. Az eseményen részt vett Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András is. „A fiatalok és a diákok az adott város jövőjét is jelentik. Fontos, hogy ebben a kérdéskörben a szakemberek a maihoz hasonló szakmai konferenciákon találkozzanak, lehetőséget adva a különböző szakterületeknek a következő lépések közös kidolgozására. Az ilyen értekezések hasznosak Székesfehérvár számára is, hiszen egyfajta visszajelzésül szolgálnak, hogy a város miben tud ezeknek a szakmai programoknak a végrehajtásában segíteni. Nagyon érdekes, hogy ugyanezen a napon a város Közgyűlése két nagyon fontos, a diákságot érintő kérdésben is döntést hozott. A pályaorientáció vonatkozásában biztosítjuk minden középiskolás diáknak a megfelelő életkorban, hogy egyénre szabott pályaorientációt kapjon, másodsorban pedig a Digitális Élmény Központ elindítása a diákokat, a családokat, a pedagógusokat és más érdeklődőket is megszólítja majd.

Az eseményen készült fotók letölthetők a Galériából.                    

Szöveg: Samu Miklós
Fotó: Bácskai Gergely

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.