Székesfehérváron is megemlékeznek a Székely Szabadság Napjáról

2017.03.07. 17:44
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. március 7. (kedd)
Összefogás a székelyföldi autonómiáért. Galéria 
 
 
 
A Székely Szabadság Napján a 1854. március 10-én kivégzett székely vértanúk előtt hajtunk fejet. Ebben az évben is megemlékeznek Székesfehérváron a 163 éve elhunyt áldozatok tiszteletére. A pénteken délután 16.00 órakor kezdődő rendezvényre mindenkit várnak, akinek fontos a nemzeti összetartozás, a külhoni magyar autonómia, a magyar megmaradás ügye.


Március 10-én világszerte a Székely Szabadság Napját ünnepeljük. 1854-ben ezen a napon végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a Székely Vértanúkat. Bágyi Török János kollégiumi tanár, Martonosi Gálfi Mihály ügyvéd és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokos a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani. A nemzeti önrendelkezés volt az a cél, amelyért életüket adták. A Székely Vértanúk Emléknapja egy 2013-as kezdeményezésnek köszönhetően vált világszerte a székely szabadság melletti szolidaritás napjává is.

A kezdeményezéshez az idei esztendőben is csatlakozik Székesfehérvár. Szélesebb körben most először lesz megemlékezés a városban, a marosvásárhelyi fő eseménnyel szinte megegyező időpontban. Juhász László, a Székesfehérvári Székely Bál szervezője, önkormányzati képviselő arról beszélt, hogy a Magyarok Világszövetségének Fejér Megyei Szervezete évek óta megtartja a Székely Szabadság Napját. „Idén szeretnénk szélesebb körben megrendezni ezt a napot, melyhez összeállt több szervezet, melyek sokat tettek már a határon túli magyarságért. Minél több emberhez szeretnénk eljutni a rendezvény üzenetével. Nagy öröm, hogy a Magyar Állandó Értekezlet mellett a Magyarok Világszövetségének Fejér Megyei Szervezete is közösen csatlakozott a naphoz, hogy méltóképpen emlékezzünk majd széles körben.”

„Nagyon örülök annak, hogy a civil szervezetekkel közösen tudunk kiállni a székely autonómia mellett. Egy olyan nemes kezdeményezésre hívjuk fel a pénteki programmal a figyelmet, amely minden jóérzésű magyar ember ügye kell, hogy legyen. Jelentős történelmi mivolta miatt Székesfehérvár minden magyar emberért, így a székelyekért is felelős. Az összefogásnak köszönhetően ez az elképzelés meg is valósul városunkban.” – mondta Deák Lajosné, a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok tanácsnoka.

Fazakas Attila, a Magyar Állandó Értekezlet Szórvány Szakbizottság tagja beszédében elmondta: politikai hovatartozását minden résztvevő félretette annak érdekében, hogy minél több emberhez eljusson a Székely Szabadság Napjának üzenete. A fehérvári esemény pénteken délután 16.00 órakor a maroshegyi székelykapunál kezdődik imádsággal és mécsesek gyújtásával. Ezt követően 16.45 órakor az Országzászló téren folytatódik a program, ahol élő népzenével várják a résztvevőket, majd Kónyi-Kiss Botond és Tóth Nóra mond köszöntőt. A megemlékezők 17.00 órakor az Országalmához vonulnak, ahol rövid beszédet tart Deák Lajosné, Juhász László, Fazakas Attila és Dr. Boór Ferenc. A fehérvári program 17.30 órakor a Hungarica ingyenes, szabadtéri koncertjével ér véget.

Dr. Boór Ferenc, a Magyarok Világszövetsége Fejér Megyei Szervezetének és a Fejér Szövetségnek az elnöke a Székely Nemzeti Tanács létrejöttéről és a Csíkszeredai nyilatkozatról beszélt. Minden évben a Maroshegyi körforgalomban felállított székelykapunál tartották meg a napot. Beszélt a trianoni békediktátum közelgő százéves évfordulójáról és az Országzászló tér felújításáról. „Nekünk az a dolgunk, hogy Fehérvárról erősítsük meg székely testvéreinket, hiszen itthon szabadon kifejezhetjük együttérzésünket.” – tette hozzá Dr. Boór Ferenc.

Az esemény plakátja letölthető a Galériából.

 

                                     

Szöveg: Samu Miklós, Bácskai Gergely

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.