Elég az amputációkból, éljen két lábbal a földön! - Érszűkület Napja 2017-ben is

2017.03.13. 16:55
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. március 13. (hétfő) 
Fehérváron minden feltétel adott a szűrésre.  
 
 
 
 
 
 
Negyedik alkalommal szervezik meg a magyarországi Érszűkület Napot március 16-án. Az alkalom kapcsán Östör Annamária egészségügyi és sporttanácsnok és Dr. Balsay Miklós diabetológus, angiológus főorvos sajtótájékoztatón hívja fel a figyelmet a megelőzés, a szűrés fontosságára, a betegség és a végtagamputációk kockázataira.

Az érszűkület az egyik legelterjedtebb civilizációs betegség világszerte, így Magyarországon is. Idejében történő felismerésével elkerülhetőek az olyan súlyos, sokszor halálos szövődmények, mint a szívinfarktus, az agylágyulás, a végtagelhalás, a lábamputáció és a lábszárfekély. A perifériás érbetegség az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája, amikor a vérkeringési zavar az alsó végtagokban lép fel.

A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság 2017-ben már negyedik alkalommal rendezi meg a magyarországi Érszűkület Napját az európai „PAD and Vascular European Days” kezdeményezéshez kapcsolódóan. Ebben az évben a Magyar Diabetes Társaság is csatlakozik az eseményhez. Östör Annamária egészségügyi és sporttanácsnok és Dr. Balsay Miklós diabetológus, angiológus főorvos sajtótájékoztatón hívták fel a figyelmet a megelőzés, a szűrés fontosságára.

Székesfehérvár 2011-ben elfogadott Egészségfejlesztési Tervében, továbbá az idén indult Kégl György Városi Egészségügyi Programban hangsúlyos szerepet kap a prevenciós programok szervezése és lebonyolítási az egyes városrészeket, illetve az egész várost érintően. A perifériás érbetegség szűrések iránt folyamatosan növekszik az érdeklődés. A veszélyeztetett korosztályhoz tartozók egyre inkább igénylik az elváltozások időbeni, pontos felmérését és – amennyiben szükséges – a szakrendelésekre történő eljutást és a kezelést. – hangsúlyozta Östör Annamária egészségügyi és sporttanácsnok.

Hozzátette: a Humán Szolgáltató Intézet a fehérvári prevenciós napokon saját felszereléssel végez boka-kar index meghatározást a perifériás artériás betegség szűrésére. Ezen kívül Székesfehérvár Önkormányzata, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház és a HSZI együttműködésében évente két alkalommal szerveznek perifériás szűrőnapot.

„Az alsó végtagi verőérszűkület Magyarországon mintegy 400 ezer embert érint, egy hazai felmerés szerint a 60 év feletti populációban 14 százalékos a betegség előfordulása. Az életkor előrehaladtával a gyakoriság nő, 65 év felett minden ember érintett.”
– hangsúlyozta Dr. Balsay Miklós főorvos. Elmondta: a perifériás érbetegség kialakulásában a genetikus tényezők mellett olyan klasszikus szív- és érrendszeri rizikófaktorok játszanak szerepet, mint a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az emelkedett koleszterinszint.

Az alsó végtagi érszűkület megjelenése többnyire egy generalizált – a szervezet több más területén is jelentkező – érelmeszesedést jelez, emiatt mind a végtag, mind az egyén sorsát meghatározza. Egy átfogó tanulmány alapján Magyarországon a nagy végtag-amputációk (boka feletti) száma háromszorosa az EU átlagnak, évente 6500-8000 között mozog. 2004 és 2012 között ez a magas szám nem csökkent - szemben a többi EU állammal. Ezen változtatni megelőzéssel, életmódváltással (dohányzás abbahagyása, rendszeres testmozgás, fogyás, zsírszegény étrend), szűréssel, rizikófaktorok gyógyszeres kezelésével, korai diagnosztizálással, szintén korai stádiumban elkezdett kezeléssel lehet. Ezen célok megvalósítása érdekében kerül sor az Országos Érszűkület Napra idén március 16-án, amikor is hat nagyvárosban szerveznek rendezvényeket.

Székesfehérváron 2015 óta évente két alkalommal szerveznek érszűkület szűrőnapot Székesfehérvár Önkormányzata, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház és a Human Szolgáltató Intézet együttműködésével. Alkalmanként 150-170 lakos vizsgálatát végzik el védőnők, orvosok, nővérek közreműködésével. Az eddigi vizsgálatok során, első lépésben kérdőív kitöltésére került sor, majd rizikófaktorokat szűrtek, különös tekintettel a cukorbetegségre, amely tizenötszörösére növeli a végtagvesztés kockázatát, hiszen az amputációk több mint fele a cukorbetegek esetében fordul elő.

A szűrőnapokon négy külön helyiségben történt a perifériás pulzus tapintása, ezt követően végezték el a boka-kar index vizsgálatot, mellyel nemcsak az érszűkület szűrhető ki közel 90%-os érzékenységgel, de az egyén szív- és érrendszeri prognózisára is következtetni lehet. A cél tehát nem lehet más, mint csökkenteni a végtag-amputációk számát a betegség korai stádiumban történő diagnosztizálásával, korszerű kezelésével. Ahogy a 2016-os jelmondatban is szerepel: Elég az amputációkból, éljen két lábbal a földön!

 

 

 

 



Szöveg:
Havasi Tímea
 Fotó: Kiss László


 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.