Háromszeres fiútornaverseny Schermann Ede emlékére

2017.03.13. 16:24
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. március 13. (hétfő)
A Ciszterci Szent István Gimnázium tanulói végeztek az első helyen. Galéria 
 
 
 
Háromszeres fiútornaversenyt szerveztek hétfőn délután a Vasvári Pál Gimnáziumban a középfokú városi iskolák számára, Schermann Ede testnevelő tanár és tornaedző emlékére. A diáksport program célja az emlékezés mellett tornasportág népszerűsítése volt. A versenyszámok között talaj, ugrás és gyűrű vagy korlát szerepelt.


Székesfehérvár és a város középiskolái méltóképpen őrzik Schermann Ede emlékét. A neves testnevelő tanár, tornaszakedző hozta létre Székesfehérváron az Építőknél az első torna szakosztályt. Számos híres versenyzőt, olimpikont nevelt fel, akik a kiváló alapoknak köszönhetően szép számban kerültek neves budapesti egyesületekhez. Schermann Ede szinte egész életét a Ciszterci Gimnázium tornatermében töltötte, hétfőn, szerdán és pénteken a férfi, kedden, csütörtökön és szombaton a női tornászokat edzette. Testnevelő tanárként több ezer diákkal szerettette meg a sportot. A torna sporttal, nyugdíjba vonulása után is aktívan foglalkozott és több alkalommal volt a különböző szintű és életkorú tornaversenyek szakmai vezetője is.

Hétfőn délután a legendás testnevelő tanár és tornaedző emlékére háromszeres fiútornaversenyt tartottak a Vasvári Pál Gimnáziumban a városi tanintézetek számára. Az eseményen a városi középiskolák fiú diákjai vehettek részt, csapatonként egy fő 13. évfolyamos tanulóval. A verseny gyakorlatanyagait a Diákolimpia „B” kategória gyakorlatai alapján állították össze.

„Fontos maga a megmérettetés is, de az a név, amely ehhez a versenyhez kapcsolódik, a város egésze szempontjából nagy jelentőséggel bír. Emlékezetes az a teljesítmény és munka, amelyet Schermann Ede tanár úr véghezvitt annak idején. Örömteli, hogy gyermekei folytatták az édesapjuk általa megkezdett utat, ráadásul mindketten tanítanak mind a mai napig a város különböző intézményeiben. Boldogok vagyunk, hogy Schermann Ede nevét viselheti a városi háromszeres tornaverseny. Az elmúlt esztendőben a „Székesfehérvár Sportjáért díjat” Schermann Ágnesnek és Schermann Lászlónak adományoztuk, ezzel is meghálálva a család tagjainak a város sportjáért és testneveléséért tett áldozatos munkájukat. A Vasváriban mindig is nagy tornászélet uralkodott, és ez most sincs másként. A Középiskolai Campus kialakításakor mindent megteszünk annak érdekében, hogy az új tornacsarnokban helyet kapjon egy kisebb csarnok is, amely alkalmas lesz a szertornaversenyek megrendezésére.” – mondta Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere, aki jó versenyzést kívánt a fiataloknak.

A sporteseményen a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Árpád Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium, valamint a Ciszterci Szent István Gimnázium fiútornászai mérték össze tudásukat. A megmérettetés előtt Borostyán Lajos, a versenybíróság elnöke méltatta Schermann Ede érdemeit, majd ismertette a verseny legfontosabb szakmai tudnivalóit. A résztvevőknek talajon, ugrásban, valamint gyűrűn vagy korláton kellett bemutatniuk az elmúlt hetekben begyakorolt elemeket. A csapatok létszáma négy fő lehetett, melyből a három legjobb eredményt vették számításba a versenybírók. A középiskolai fiú tornászversenyen az 1-3. helyezést elérők éremjutalomban részesültek. A hétfő délutáni diák sportprogramon első helyen végzett a Ciszterci, második lett a Tóparti, míg a bronzérmet az árpádos tanulók kaparintották meg.

Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.

 

                                     

Szöveg: Samu Miklós
Fotó: Simon Erika
 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.