Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában

2017.03.22. 16:55
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. március 22. (szerda)
Szombat délutántól látogatható a nagyszabású tárlat. Galéria 
 
 
 
 
 
Szombaton nyílik a Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában című tárlat a táci Gorsium látogatóközpontjában, virtuális sétával, szobrokkal, festményekkel, megannyi értékes tárggyal. A Szent István Király Múzeum nagyszabású, látványos kiállításáról dr. Cser-Palkovics András polgármester, Kulcsár Mihály, a Múzeum igazgatója és Nádorfi Gabriella régész adtak tájékoztatást egy a Vezúv kitörését megidéző diákflashmobot követően.


„Feltörünk, mint a vulkán füstje/ Előre robbanunk az ősi tűzzel (…)” – ezzel a szlogennel hirdették azt a flashmobot, amit a Ciszterci Szent István Gimnázium 9. B osztályos diákjai mutattak be szerdán délután a szombaton nyíló Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában című tárlat sajtótájékoztatóján. A vulkánkitörést szimbolikusan bemutató zenés előadást a Szent István Király Múzeum Rendház épülete előtt kísérhették figyelemmel az arra járók, Unger Ágnes énekes, Pölöskei Klára gitáros – a Múzeum munkatársai – és Ihász Gábor dobos közreműködésével, Bastille Pompeii című számára. 

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester megköszönte a fiataloknak, hogy flashmobjukkal népszerűsítették a hamarosan megnyíló kiállítást, amely az egyik legfontosabb kulturális eseménye lesz Székesfehérvárnak, illetve Gorsiumnak. A csodálatos környezetben lévő, nemrégiben felújított látogatóközpontban rendezett tárlatról, a vonzó rendezvényről azt mondta: „A Pompeji kiállítás minden szempontból látványos, a téma izgalmas, a hely gyönyörű – valóban szórakoztató és értéket közvetítő programról van szó. A Szegedről a Dunántúlra érkező tárlatot szombaton 14 órától látogathatja a nagyközönség. Bízom benne, hogy nézőcsúcsot fog dönteni, és sokakat meg tudunk vele szólítani.” – fejezte ki a polgármester, majd köszönetet mondott a közreműködő szakembereknek a munkájukért, és mindenkit a kiállításra invitált.

Kulcsár Mihály
, a Szent István Király Múzeum igazgatója az intézmény újabb nagyszabású kiállításával kapcsolatban elmondta, hogy tulajdonképpen nemcsak egy, hanem három kiállításról van szó. Az impozáns környezetben megvalósuló Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában száznál több csodálatos tárgyat mutat be, amelyek a Nápolyi Régészeti Múzeumból érkeztek Magyarországra, az olasz, a szegedi Móra Ferenc és a fehérvári múzeum megállapodásának köszönhetően pedig Gorsiumba. A tárlat március 25-től egészen augusztus 20-ig lesz megtekinthető. A Pompejivel egy időben nyílik meg Tácon az az állandó kiállítás is, amely Gorsium történetét mutatja be – az első ütemben a markomann háborúkig, a II. század második feléig. A gorsiumi tárlathoz kapcsolódóan a Fő utcai Rendházban is nyílik egy kiállítás, amely a Vezúv által eltemetett négy város, Pompei, Herculaneum, Stabiae és Oplontis történetét, emlékanyagát mutatja be, egy most debütáló kiállítóteremben.  Az igazgató mind a kiállításokra, mind a Régészeti Parkba meginvitálta a látogatókat, tegyenek egy két évezredet átölelő kirándulást.

„Ez az első olyan kiállítás, amikor egy igazi itáliai város leletanyaga bemutatásra kerül a Dunántúlon – ami valódi unikumnak számít.” – mondta Nádorfi Gabriella régész. A jelentős tárgyak, emlékek közül kiemelte a félembernagyságú bronz szobrokat, a különféle méretű márványszobrokat, a falfestményeket, használati tárgyakat. Az egykori gazdag kereskedőváros egyben a római patríciusok kedvelt üdülőhelye volt – a pusztulását több forrás leírja. A hirtelen vulkánkitörés ellenére sokan ott maradtak, a kőzápor és a hamueső elől már nem tudtak elmenekülni; az ásatásokkor előkerült holttesteket gipszből kiöntötték, ezekből egyet Gorsium látogatói is láthatnak. A pusztulás után a gazdagok a tetőkön keresztül próbálták értékeiket visszaszerezni, de csak a töredékéhez jutottak hozzá; ebből is látszik, hogy számtalan nagyszerű kincs maradt Pompejiben.

A látogatóközpontban virtuális sétát tehetünk egy film segítségével Pompeji utcáin, és bemutatásra kerül mind a magánszféra, mind a közélet. Megismerhetjük a fürdőéletet, a színházakat, a gladiátorok világát, sőt, az ókori bordélyházak működésébe is bepillantást nyerhetünk. A falakon a katasztrófát is megnézhetjük, a tablókon pedig a városról és az ásatások történetéről olvashatunk.  


Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!






Szöveg: Fraller Ildikó
Footó: Simon Erika



 
 
 
 



 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.