Megnyílt Gorsiumban a Pompeji kiállítás

2017.03.25. 14:20
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. március 25. (szombat)
A nagyközönség 14 órától látogathatja az itáliai város leletanyagából összeállított tárlatot. Galéria
 

 

Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában címmel ma délelőtt nyitották meg Gorsiumban azt az unikumnak számító kiállítást, mely a Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett Magyarországra. A táci látogatóközpontban, mint második magyarországi kiállítóhelyen láthatja a közönség az egykori ókori itáliai várost, melyet a Kr.u. 79-es Vezúv kitörés pusztított el. A kiállítást Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója, dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, valamint Nádorfi Gabriella régész ajánlotta a látogatók figyelmébe.      

 

A táci Gorsiumban látható mától az a nagyszabású kiállítás, mely a Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett hazánkba, és a szegedi Móra Ferenc Múzeumban történt kiállítását követően most a Dunántúlon is megtekinthető. A Szent István Király Múzeum kuriózumnak számító tárlatán egy igazi itáliai város leletanyaga kerül bemutatásra.

A látogatóközpontban virtuális sétát tehetünk Pompeji utcáin, de bepillantást nyerhetünk a magánszférába és a közéletbe is: láthatjuk a fürdőket, a színházakat, a katonák és a gladiátorok világát, az orvoslás, valamint a mezőgazdaság, halászat és kereskedelem eszközeit, de a lakóházak különböző tárgyait, sőt, az ókori bordélyházak működését is. A kiállított tárgyak között vannak szobrok, festmények, és különböző használati tárgyak is. A kifüggesztett tablók segítségével pedig a Kr.u. 79-es katasztrófa is megelevenedik, amikor a Vezúv kitört, és hatalmas hamu lepte be a várost, teljesen eltemetve azt.
Ezen kívül az ásatások történetéről is olvashatunk a dokumentumok között, valamint a feltárások alkalmával előkerült holttestek gipszből kiöntött alakjainak egyike is látható: egy 18-20 év közötti fiatal várandós anyuka, aki egy sikátorból került elő 1876-ban, és a legkorábbi gipszöntvények egyike.  

A megnyitón Unger Ágnes, Pölöskei Klára, valamint Ihász György közreműködésével a Ciszterci Szent István Gimnázium 9.b osztályának a Vezúv kitörését felelevenítő produkcióját tekinthette meg a közönség. Majd a Szent István Király Múzeum igazgatója, Kulcsár Mihály köszöntötte elsőként a megjelenteket, aki a kiállítás Szegedről történő átszállításának előzményeiről, valamint megvalósításának részleteiről tájékoztatta a vendégeket, és kifejezte örömét, hogy ez a tárlat - a pontosan egy évvel ezelőtt megújult - Gorsiumban kerülhet bemutatásra. Köszönetét fejezte ki a nápolyi és a szegedi múzeumnak az együttműködésért, valamint múzeumuk fenntartójának, Székesfehérvár Önkormányzatának, aki az anyagi forrásait biztosította ezen kiállítás megvalósulásának.
Szólt arról is, hogy a Pompeji kiállítás mellett, a látogatóközpontban megtekinthető az állandó kiállítás is, amely első ütemben a markomann háborúkig, a II. század második feléig mutatja be Gorsium történetét. Míg jövő héten Székesfehérváron, a Fő utcai Rendházban is nyílik egy kiállítás, amely a Vezúv által elpusztított további városokat, többek között Herculaneum történetét fogja bemutatni, amihez egy új kiállítóteret is kialakítottak az épületben.  

Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere mindazoknak köszönetet mondott, akik lehetővé tették a Pompeji kiállítás Gorsiumban való bemutatását. Beszélt annak jelentőségéről, hogy a megyei múzeumok a megyei jogú városok fenntartásába kerültek. Elmondta, hogy egy nagyvárosi léthez igenis hozzátartozik egy ekkora múzeum és gyűjtemény, és az is, hogy ez ne csak a város közigazgatási határain belülre korlátozódjon. Hiszen egy nagyvárosnak megvan a maga térségi szerepe is a megye vonatkozásában. Egy ilyen kiállítás, mint a ma megnyíló - mondta - pedig alátámasztja azt, hogy annak idején jó döntés született a fenntartó tekintetében, majd azon képviselőtársainak, akik emellett kiálltak, köszönetet mondott.
Kijelentette, nagyon fontos visszahozni a köztudatba Gorsiumot. Sokat tettek már ezért tavaly is, de - mint fogalmazott - most a Pompeji kiállítás megnyitásával megint visszateszik arra a helyre, amit ez a régészeti park megérdemel, nemcsak az országos, hanem akár európai kitekintésben egyaránt.   

Nádorfi Gabriella régész ajánlotta a vendégek figyelmébe a kiállítást. Elmondta, hogy a bemutatásra került 102 tárgy olyan kiállítótérben látható, melynek alaphangulatát az úgynevezett Pompeji vörös szín adja, ami a pompeji falfestészet jellegzetes alapszíne. Beszélt arról is, hogy a gazdag kereskedő város mind magánéleti, mind közéleti szférájának bemutatására törekedtek. Tájékoztatást adott a Pompejit és a többi várost ért több földrengésről, valamint a 79-es Vezúv kitörésről, és azok következményeiről is. Elmondta, hogy tulajdonképpen a vulkánnak köszönhető, hogy ennyire megmaradtak a leletanyagok. Hiszen a meneküléskor a lakók hátrahagyták értékeiket.
Kiemelte, hogy a római kori Pannónián belül Gorsium az első olyan település, ahol egy itáliai város leletanyaga bemutatásra kerül, mely a régészeti park látogatottságát remélhetőleg jelentősen növelni fogja.           

Valamennyi felszólaló minden jelenlévőnek megköszönte az érdeklődést, és valamennyiüket arra buzdított, hogy ismerőseikkel, barátaikkal és szeretteikkel térjenek vissza minél többször Gorsiumba.   

A megnyitó végén Iveta Pleskova, Pozsony főpolgármester-helyettese, valamint Gian Luca Borghese, a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója kívánt további sikereket és sok látogatót Gorsiumnak.

A régészeti park a nagyközönség számára 14 órától látogatható, ahol a kiállítás egészen augusztus 20-ig lesz megtekinthető.



A megnyitón készült fotók letölthetőek a Galériából



                      



 

Szöveg: Kész-Varga Mónika
Fotó: Kiss László

 


 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.