Ezüsttallérok, aranypénzek, verőtövek és fegyverek várják a látogatókat

2017.04.06. 19:38
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. április 6. (csütörtök)
Fejedelmi kincsek címmel nyílt meg a Múzeum legújabb kiállítása. Galéria 
 
 
 
 
 
Újabb nagyszerű kollekcióból nyílt kiállítás a Szent István Király Múzeumban. A Fejedelmi kincsek című, 16-17. századi, jelentős értékű gyűjteményt június 30-ig tekintheti meg a nagyközönség – ezüsttallérok, aranypénzek, ritkaságszámba menő verőtövek és a tallérok ábrázolásairól visszaköszönő fegyverek várják a látogatókat a Rendház Dísztermében.


A Szent István Király Múzeum Dísztermében nyílt meg a Fejedelmi kincsek című kiállítás. A tárlat része egy 220 darabos, 16–17. századi erdélyi tallérokból álló egyedülálló gyűjtemény, amelyet a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjának keretében vásároltak meg, amelyet jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum gondoz.  Láthatunk továbbá egy reprezentatív, 48 darabból álló válogatást is az MNB Bankjegy- és Éremgyűjteményének erdélyi aranypénzeiből, valamint eredeti, 17. századi erdélyi verőtövek, erdélyi fegyverek gazdagítják a kiállítást, díszsodronyinggel, huszár félvérttel és sisakkal, díszszablyával, díszbuzogánnyal.

Az ünnepélyes megnyitón elsőként Kulcsár Mihály múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket. Beszédében felidézte az utóbbi években megrendezett nívós kiállításokat, a Seuso-tárlattól a nagyszentmiklósi kincseken át a seregélyesi pompás ezüstökig. Örömét fejezte ki, hogy a Díszteremben fejedelmi tallérok, aranyérmék, verőtövek és fegyverek alkotják a Múzeum újabb jelentős kiállításának anyagát. „Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos tárlat. Örülünk, hogy ez a kiállítás hozzánk kerülhetett, és büszkék vagyunk rá, hogy a vándorkiállítás első állomása Székesfehérvár lehet.” – fogalmazott az igazgató, majd a nagyszabású A DÖNTÉS és a nemrégiben nyílt Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában című tárlatokra utalt, kifejezve, hogy a Fejedelmi kincsekre is hasonlóan nagy számban várnak érdeklődőket.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester köszönetet mondott azoknak a szakembereknek, akiknek szerepe volt a kiállítás létrehozásában – segítve a városnak azt a szándékát, hogy minél több fehérvárit, vagy a környéken, a megyében lakót és turistát megszólíthassanak a kiállítóterekben felállított tárlatok. Megköszönte továbbá az együttműködő intézmények támogatását, hogy ilyen nagy értékű, egyedülálló gyűjtemények érkezhetnek Székesfehérvárra. „Ez egy igazi szakmai összefogás, amit öröm volt a város részéről támogatni. Bízom benne, hogy mind a kiállítások szervezésében, mind a kutatásokban továbbra is együtt tudunk működni. Ennek mindenképpen van eredménye, ami jól látszott a nagykiállítások látogatottságából – az embereket a széppel, az érték megmutatásával igenis meg lehet szólítani és be lehet hozni a kiállítóterekbe.” – fejezte ki a polgármester, majd azt a reményét fogalmazta meg, hogy ezt a tárlatot is sokan meglátogatják az elkövetkező hónapokban. 

A kiállítást Dr. Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az Értéktár Program vezetője nyitotta meg: „Nem volt számunkra kérdéses, hogy a gyűjteménynek, amelyet a Magyar Nemzeti Bank megvásárolt, és amely az ország történelmének egy nagyon lényeges szakaszát képviseli, nem csupán a Magyar Nemzeti Múzeumban van a helye. Szeretnénk megmutatni az egész országnak, hiszen a programnak ez az alapcélja: olyan műtárgyakat, műkincseket bemutatni, amelyek sokáig rejtve voltak, illetve nem voltak Magyarországon.” Méltatta a gyűjtők állhatatos, szakmai elhivatottságot képviselő munkáját, és elmondta, hogy ezt a kollekciót ma már lehetetlen volna összeállítani, a darabjai páratlan értéket képviselnek. Az alelnök részletezte továbbá a program 2018-ig tartó vállalását, majd a közönségnek azzal ajánlotta a kiállítást, hogy a magyar történelemben oly sokat jelentő Erdélyre is emlékezteti a látogatókat.

A kiállítás kurátora, dr. Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum régész-muzeológusa szakmai méltatásában elmondta, hogy a Fejedelmi kincsek négy csoportból áll, amelynek az alapja az erdélyi ezüsttallérokból álló gyűjtemény. „A 220 ezüsttallér János Zsigmondtól Apafi Mihály fejedelemig összesen 13 fejedelemtől tartalmaz műtárgyakat; ezek rengeteg változatban, kivitelben készültek. Vannak köztük ritkák, kevésbé ritkák – a változatosságuk azonban szemet gyönyörködtető. Ezt mutatják a falon látható kinagyított képek is.” A második csoportban a 48 darab aranypénz, a harmadikban a ritka, kuriózumnak számító verőtövek, a pénzkészítő szerszámok, a negyedikben pedig fegyverek találhatók, amelyek az ábrázolásokban visszaköszönnek az erdélyi tallérokról.

A kiállítás a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésével valósult meg. A 20–21. század legjelentősebb erdélyi tallérgyűjteményeként számon tartott Törő-éremgyűjtemény három generáció munkájának az eredménye, többek között János Zsigmond, Báthori Zsigmond, Bethlen Gábor és Thököly Imre udvarának, korának muzeális értékeit tartalmazza. A speciális kollekciót vidéken először Székesfehérváron láthatja a nagyközönség, egészen június 30-ig, majd öt további nagyvárosban is bemutatásra kerül.

Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója, valamint Brájer Éva és Mészáros Attila alpolgármesterek. Az esemény keretében a kiállítás kurátora tartott idegenvezetést a megjelenteknek.


Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!







Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Kiss László
 
 
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.