Iustitia és Prudentia szellemében

2017.04.11. 12:10
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. április 11. (kedd)
Jogásznap a Városházán. Galéria
 
 

 

A Magyar Jogász Egylet Fejér Megyei Szervezete rendezésében a hagyományoknak megfelelően idén is a Városháza Díszterme adott otthont a Jogásznapnak. A rendezvény első előadója dr. Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt, aki a jogászképzésről, valamint a jogászi hivatásrendek szabályozásának a fejlesztéséről beszélt. A program elején a megjelenteket Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes és dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte. Az előadások és a szakmai konzultációk folytatódnak a délután folyamán is.  

  

Évek óta hagyomány már, hogy a jogász szakma számára szervezett fórumnak a Városháza Díszterme ad otthont - idén sincs ez másképp. A rendezvény szervezését most is a Magyar Jogász Egylet Fejér Megyei Szervezete vállalta magára. Olyan neves előadók érkezetek az ülésre, mint dr. Vízkelety Mariann, az IM igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Szegedi Tudományegyetem ÁJK részéről dr. Szabó Imre tanszékvezető, egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK-ról dr. Udvary Sándor tanszékvezető, egyetemi docens, valamint dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár. 

A megjelenteket házigazdaként Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András köszöntötte. A hely szelleme vonatkozásában beszélt arról, hogy egy történelmi városban vagyunk, amelyik nehezen lehetne itt több mint ezer éve, hogyha nem lett volna aktuálisan mindig - a társadalmi, jogi berendezkedések keretei közepette – jogkövető.
Ráirányította a figyelmet a teremben lévő, az Aranybulla kibocsátását szimbolikusan megidéző pecsétre, valamint az Aranybulla Székesfehérvárra vonatkozó feliratára, hangsúlyozta, hogy ezen a helyen a jogtörténet sok-sok évszázadra tekint már vissza. Éppen ezért fontos, hogy ehhez a jelenben is hozzá tegyük a magunkét, akár olyan szakmai konzultációkkal, mint a mai.   

A szakmai napot Vargha Tamás országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese nyitotta meg. Ennek során arról beszélt, hogy Szent István király korában itt már törvénylátó napokat tartottak, és a Városháza is szorosan kötődik a joghoz és az igazsághoz. Majd arra a két szoborra utalt, melyek főkapu felett az idelátogatókat köszöntik: Iustitia, vagyis az Igazság istennőjének szobra illetve Prudentia, az Okosság istennőjének szobra. S mint mondta, ez a két szobor őrzi, vigyázza és vezérli itt a mindennapokban a képviselők munkáját. Míg a mai napnak a jelképei lehetnek. Hiszen a jog és az igazság mellett ez a nap az okosságról és a tudásról is szól, s egyfajta továbbképzésnek lehet tekinteni. 

Dr. Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár volt a program első előadója, aki a jogászképzésről, valamint a jogászi hivatásrendek szabályozásának fejlesztéséről beszélt. Ennek során szólt az egyetemekkel való fejlesztések kapcsán a bevezetésre került jogászösztöndíjakról, valamint kutatási és oktatásfejlesztési programjaikról. Hangsúlyozta, hogy a jogászképzés színvonalának emelése nem képzelhető el a jogtudomány színvonalának emelése nélkül. Elmondta, hogy a jogászok jelentős részének a képzése nem áll meg a diploma megszerzésével. Ezt követi a jogi szakvizsgára való egyéni vagy hivatásrendileg támogatott képzés, majd a szakvizsgát követően a különböző hivatásrendeknek munkajog képzése.
Szólt arról, hogy a minisztérium feladata a jogászképzés színvonalának emelése mellett a jogászhivatás védelme és a jogászi identitástudat növelése. Míg az igazságügyi miniszternek elő kell segítenie az igazságügyi szervezetrendszerben való hatékony közreműködést, valamint biztosítani kell a velük való kapcsolattartást.
Beszélt arról is, hogy az igazságügyi miniszter felkért egy munkabizottságot, melyben valamennyi hivatásrend vezetője képviselteti magát. Ők egyhangúan állapították meg azt, hogy szükséges a szakképzést, vagyis a szakvizsgára való felkészülést, illetve a továbbképzés kérdését újból áttekinteni, és javaslatot tettek arra, hogy a szakvizsga kerüljön átalakításra, és a továbbképzés valamennyi hivatásrend számára legyen kötelező. Tájékoztatást adott arról, hogy amennyiben a miniszter a javaslatokat elfogadja, akkor kerülhet ez a kormány elé, és születhet belőle kormánydöntés.
Az államtitkár elmondta, hogy nagyon sokat segíthet egy ilyen fórum a jogászképzés átalakítása tekintetében, tekintve, hogy a hivatalos előadásokat követően a jelenlévők részéről olyan sok input érkezhet a jogalkotóhoz, amely rendkívül hasznos lehet. 

A szakmai nap házigazdája dr. Bóka Viktor jegyző, a Magyar Jogász Egylet Fejér Megyei Szervezetének elnöke, a nap legfőbb témájával – vagyis a jogászképzéssel – kapcsolatban úgy fogalmazott, ráncfelvarrásra szorul. Elmondta, hogy a szakvizsgára vonatkozó IM rendelet lassan negyven éve született, ami elavultnak tekinthető. Beszélt arról, hogy a gyakorló jogászok a szakvizsgát kvázi második, megismételt államvizsgának élik meg, amely nem segíti elő az egyetemi tanulmányok gyakorlati formába való átültetését. Illetve minden jogásznak ugyanazt a szakvizsgát kell letennie, függetlenül attól, hogy melyik hivatásrendhez tartozik. Éppen ezért szükséges a rendszer finomhangolása.    

A nap folyamán szó esik még az első fokú polgári eljárások és a perorvoslati eljárások újdonságairól, valamint a civil szervezetek jogállásáról a Ptk. 2016. évi módosítása után. Az előadásokat követően – a délután folyamán - szakmai konzultációk lesznek.



Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából








Szöveg: Kész-Varga Mónika
Fotó: Simon Erika

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.