Összhangban a természetvédelem és a fejlesztés

2017.08.08. 17:05
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. augusztus 8. (kedd)
Folyik a mederkotrás és a fészkelőszigetek építése a Sóstón. Galéria 
 
 
 
 
 
 
Sajtónyilvános bejárást tartott a Sóstó Természetvédelmi Területen dr. Cser-Palkovics András polgármester és Mészáros Attila alpolgármester. Elindultak az előkészítési munkálatok, zajlik a mederkotrás, valamint a költő- és fészkelőszigetek kialakítása. A környezetvédelmi szakemberek folyamatos ellenőrzése mellett dolgoznak a kivitelezők, a fejlesztés során ötezer őshonos cserjét és háromszáz fát ültetnek majd el. A munkálatok befejezése 2018 májusára várható.


A 3,85 milliárd forint állami támogatással megvalósuló Sóstó Természetvédelmi Terület és a Csónakázó-tó rehabilitációs programjából a belvárosi tó és a kapcsolódó fejlesztések teljesen elkészültek. A júliusban elkezdett sóstói rehabilitációs munkálatokat nézte meg a keddi helyszínbejáráson dr. Cser-Palkovics András polgármester és Mészáros Attila alpolgármester. A 218 hektáros területen megvalósuló beruházással megoldják a vízutánpótlást, valamint mederkotrási és tájépítészeti munkákat is elvégeznek. 

„A város összes beruházásából a természetvédelmi beruházások, fejlesztések azok, amelyek a jövő szempontjából a legfontosabbak a fenntarthatóság vonatkozásában. Ha azt kérdezik, hogy az Önkormányzat és a szakemberek mire a legbüszkébbek, az a Sóstó rehabilitációja. Két kivitelezési munka egyidejűleg kezdődött meg, az egyik oldalon a mederkotrás és a tájépítészet, a másik oldalon pedig a vízpótlás megoldása zajlik; a lezárult közbeszerzési eljárások és az aláírt szerződések alapján megközelítőleg nettó 600 millió forintból valósul meg a fejlesztés 2018 májusáig.” – mondta el a polgármester, és az eredeti környezet megőrzésének és a természeti értékek továbbörökítésének a célját hangsúlyozta. Köszönetét fejezte ki a környezetvédelmi szakemberek előkészítési és a folyamatos ellenőrzést biztosító munkájáért, majd az őshonos növények betelepítését emelte ki: körülbelül ötezer cserjét és háromszáz fát ültetnek majd el a területen, míg kivágásra körülbelül 140 nem őshonos fa kerül az építkezések során. „Ez a beruházás jó példája annak, hogy összeegyeztethetőek a természetvédelmi és a fejlesztési célok a városban.” – fogalmazott dr. Cser-Palkovics András.

Csete Gábor
, a Városgondnokság természetvédelmi munkatársa elmondta, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembereivel folyamatosan jelen vannak a terülten, leginkább a madárvédelemmel és a kétéltű hüllők védelmével foglalkoznak. Az áttelepítendő sérült madarakat a Vadmadárkórházzal együttműködve gondozzák, a teknősöket pedig a Homokbánya mocsaras részeibe telepítik át, a projekt végén pedig egy sokkal élhetőbb környezetbe telepítik őket vissza. A nem idevaló fák – mint például az akác, az ostorfa és a zöldjuhar – kivágását végzik el, az őshonos állományból pedig visszatelepítenek.

A kikotort mederanyagból – mondta el Kálmán Lilla, a Környezetvédelmi Iroda vezetője – költő- és fészkelőszigeteket alakítanak ki az Északi-tó medrének parti részén, és ezekből kerül a Déli-tóba is. A tanösvény felújításával és kibővítésével az Északi-tó teljes mértékben körbejárható lesz, a felső részén pedig egy 500 m²-es stéget építenek játszótérrel, interaktív játékokkal és kialakítanak egy látogatóközpontot is, ahol többek között kiállítások kapnak helyet. 

Hévizi
János, a kivitelező cég ügyvezetője a 11 hónapot átfogó munkálatokkal kapcsolatban elmondta, hogy az ütemezés szerint a kivitelezés a terület előkészítésével indult a fák és a cserjék kivágásával, majd megindult a mederkotrás, ami a legkevésbé kiszámítható része a munkálatoknak. Ebben a munkafázisban alakítják ki a szigeteket is, amelyek két akácoszlop közé szorított rőzsekötegből épített fallal lesznek körbevéve. Különféle vízépítési munkák is lesznek, vízpótló műtárgyak épülnek, amelyeknek a forrása a szennyvíz, a csapadékvíz és a Basa-árok vize lesz; a negyedik műtárgy a Déli-tóval köti össze a területet, biztosítva a víz szabályozását. Ezt követi majd a tájépítés a következő év tavaszán, a tanösvény kialakításával.

A projekt magában foglalja a természetvédelmi terület környezetében lévő utak, járdák, parkolók felújítását, sétányok kialakítását is. A rekonstrukcióhoz kapcsolódóan felújítják a Zöld Tanyát és kialakítják a Vadmadárkórházat – ezek a fejlesztések a tervezés szakaszában állnak.  


Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!






Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Bácskai Gergely


 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.