Sirpa Ihanus papírművészete és szobrai a Pelikán Galériában

2017.08.11. 19:50
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. augusztus 11. (péntek)
Finn képzőművész kiállítása nyílt meg pénteken. Galéria 
 
 
 
 
A Pelikán Galériában nyílt meg Sirpa Ihanus finn-magyar képzőművész kiállítása. A tárlatot – amely a 100 éves független finn állam és a 60 éves Székesfehérvár – Kemi testvérvárosi kapcsolat előtt tiszteleg – Róth Péter alpolgármester és Maria Silvennoinen, a FinnAgora kulturális menedzsere köszöntötte, az alkotót Ari Kupsus, a kiállítás kurátora mutatta be a résztvevőknek.


A Pelikán Galériában pénteken nyílt meg Sirpa Ihanus képzőművész kiállítása, ami a 100 éves független finn állam és a 60 éves Székesfehérvár – Kemi testvérvárosi kapcsolat előtt tiszteleg.

Róth Péter
alpolgármester ünnepi köszöntőjében a magyar és a finn nép rokonsága kapcsán az eredet mellett a párhuzamokról szólt, mint például a két nemzet független önrendelkezését befolyásoló külső hatalmakról – amit nálunk a török, a Habsburg Birodalom, majd a kommunista Szovjetunió, míg a finneknél a svédek, azután a cári Oroszország befolyása jelentett. A finn kultúrához fűződő személyes vonzalom mellett azt hangsúlyozta, hogy fontos a város polgárainak megismerniük más, távoli nemzetek művészeinek munkáit. „Az embert általában az idegenség, a más nyelv, az eltérő szokások, az ismeretlen kultúra alapvetően inkább zavarja, riasztja. De úgy helyes, hogy ezt az idegenkedést le tudjuk győzni, meg tudjuk haladni, hiszen fejlődésünk záloga a megismerés és az együttműködés még azokkal is, akik egyben-másban lényegesen különböznek tőlünk.” – fogalmazott. Az alpolgármester azzal ajánlotta a tárlatot, hogy a galériába látogatók – megfogalmazva elismerésüket – a finn alkotók, a finn emberek, egész Finnország iránti tiszteletük kifejezésével maguk is gazdagabbak lesznek.

Maria Silvennoinen
, a FinnAgora kulturális menedzsere finn nyelven köszöntötte a megnyitó vendégeit, tolmácsolva a Finn Nagykövetség üdvözletét. A centenárium magyarországi eseményei, programjai kapcsán elmondta, nagyon színes és széles palettát mutatnak a rendezvények, amik nagyrészt azoknak az embereknek köszönhetőek, akik kötődnek a finn művészethez, kultúrához. Mint mondta, Sirpa Ihanus kiállítása kiváló példája ezeknek a nagyszerű kezdeményezéseknek, amiért köszönetet mondott a városnak, a Pelikán Galériának és a kurátornak, valamint a kiállító művésznek. Az évforduló, mint mondta, kiváló alkalmat teremt a kapcsolatok felfrissítésére, megerősítésére, az új lélek átadására.

Az alkotóról Ari Kupsus, a kiállítás kurátora elmondta, hogy Sirpa Ihanus ugyan hosszú ideje, 1985 óta él Magyarországon, itt végezte el a képzőművészeti egyetemet – művészeti alkotásai mégis hordoznak magukban valamiféle erős finn jelleget. Művészetében a finn gyökereket a fények használatában, a színvilágban – a fehér, a kék, a szürke árnyalatait értve például – és a finn kultúrára jellemző egyszerű esztétikumban lehet megfigyelni. A szobrász-papírművész Ihanus absztrakt és egyszerre élő módon közelít a művészethez, természetes anyagokhoz nyúlva teremt modern alkotásokat, például papírból és fémből. Munkái valamiféle ősi hangulatot, szakralitást is képviselnek, látva az ezüst és arany színek megjelenését; ami a korábbi ikonfestészetéhez köthető.

A kiállított munkák, mint például a Kék kapu, a Fekete ablak, Az ajtó, a Három függöny vagy a Vörös Nap saját készítésű merített papírok, amelyekre a művész akril és pasztell technikával dolgozott, a Holokauszt emlékmű és a Tangó III pedig a tárlat bronz szobrai között láthatók.



Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!




                                        

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Kiss László


 

 

 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.