Ünnepi ceremónia a történelmi főváros ősi főterén

2017.08.11. 22:32
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. augusztus 11. (péntek)
Megnyitották a Székesfehérvári Királyi Napokat. Galéria 
 

 

 

A királyi óriásbábok részvételével, tűzzsonglőrök és táncosok közreműködésével, nagyszabású látvány-show keretében kezdődött el a Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozat. Városunk legnagyobb kulturális fesztiváljának nyitó gáláján dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, valamint az esemény díszvendége, dr. Papp László, Debrecen polgármestere mondott köszöntőt. A Fény utca felkapcsolásával kezdetét vette a tíz napon át zajló ünnepi programsorozat.

    

Géza fejedelem, Sarolt fejedelemasszony, Szent István, Gizella királyné, Szent Imre herceg, Asztrik püspök, Szent László, Adelhaid királyné, Szent Piroska, Salamon, I. Géza, Könyves Kálmán, Álmos herceg, II. (Vak) Béla, II. István, valamint idei újdonságként III. Béla és Antiochiai Anna óriásbábjaival vette kezdetét ma este a Székesfehérvári Királyi Napok megnyitó rendezvénye. A Városház téren összegyűlt tömeg Blaskó Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész „isteni” hangjának tolmácsolásában hallhatott királyi elődeink országunkat meghatározó tetteiről, miközben a grandiózus nyitógála zenei aláfestését Szirtes Edina „Mókus”, Cserta Balázs, valamint Bágyi Balázs és dobosai szolgáltatták. Ezt követően a Hermann László Kamarazenekar és a Szent Efrém Férfikar előadásában, Major István vezényletével csendült fel Bortnyansky műve, a „Slava vo vishnikh Bogu”, vagyis „Dicsőség a magasságban Istennek” címmel. Majd Szirtes Edina „Mókus” zenei összeállítását hallgathatták meg a jelenlévők, miközben a kivetítőn a színpadi felépítmény boxaiban az elkövetkezendő tíz nap eseményei villantak fel, táncosok és zenészek közreműködésével.  

Köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester arról beszélt, hogy egy ősi város ősi főterén vagyunk, attól a szakrális helytől nem messze, mely a történelem viharai okán ma nem egy teljes egészében álló templomot mutat, de a lelkünkben és a szívünkben tovább él, átérezve azt a felelősséget, melyet ránk ró. Mint hangsúlyozta, a Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozattal évről évre azt szeretnénk megmutatni, hogy lehet ezt a történelmet tisztelni, az értékeket átadni, s közben egy modern városban élni. Majd az elkövetkezendő napokra mindenkinek azt kívánta, hogy érezze a történelem iránti felelősségét és érezze jól magát. 

Az idei fesztivál díszvendége, a Reformáció Emlékévéhez méltón, Debrecen  városa,  amelynek polgármestere, dr. Papp László köszöntőjében Debrecen polgárainak üdvözletét tolmácsolta a székesfehérváriak számára, a nemzet történelmi fővárosának polgárai felé. Elmondta, hogy az elkövetkezendő napokban arra az államalapító Szent Istvánra emlékezünk, aki az Árpád-házi királyokkal együtt ezer szállal kötődik Székesfehérvárhoz, ahhoz a városhoz, amely a magyar nemzet számára történelmi múltját tekintve kiemelkedő jelentőségű. Elmondta, hogy Debrecen a virágkarnevál körüli rendezvénysorozattal állít emléket az államalapításnak és Szent István királyunknak. A két város – mint mondta – az ország történelmében rendkívül fontos szerepet töltött be. Hiszen Székesfehérvár a királyok városaként évszázadokon keresztül az ország fővárosa volt, míg Debrecen egy másik korszakban - a szabadságharc időszakában, majd a II. világháború végén - töltötte be az ország fővárosa szerepét. Hangsúlyozta, ezen rendezvénysorozatok azt bizonyítják, hogy mindkét város polgárai büszkék történelmi hagyományaikra, és arra, hogy városaik milyen szerepet töltenek be az ország életében. Majd gratulált a rendezvényhez, míg az elkövetkezendő napokra mindenkinek jó szórakozást kívánt, majd meginvitálta a székesfehérváriakat a debreceni karneváli programokra.     

A beszédeket követően a két polgármester közösen kapcsolta fel a Városház tér ünnepi fényeit, valamint a Fény utcát. A látványos fény-show alatt a Szent István-nyitány csendült fel, míg a kivetítőn a királyi palást látványos animációs videója volt látható. A Belváros falain Magyarósi Éva képzőművész, animációsfilm-rendező képregényében III. Béla, az Árpád-ház tizenhatodik királyának életét láthatta a közönség. A mozgó képsorok – melyek egészen augusztus 20-ig minden nap láthatóak lesznek a Fény utcában 21 és 24 óra között - bemutatják a trónért folyó családi harcot, láthatjuk Béla bizánci éveit, majd hazahívását és trónra kerülését, a koronázás körüli bonyodalmakat és az ellene kitört családi lázadást, amelynek végén kénytelen volt bebörtönözni anyját és öccsét. Megismerhetjük családi életét, látjuk László király szentté avatását és a haza folyamatos gyarapodását. A Mátyás király-emlékműnél Falvay Miklós vizuális tervezőművész interaktív fényjátéka látható, ahol a nézők maguk irányíthatják mozdulataikkal a vetítést.  

Városunk legnagyobb és legizgalmasabb kulturális fesztiválja ezzel kezdetét vette. Tíz napon át - egészen augusztus 20-ig - számos program vár minden fehérvárit, és minden ide látogató turistát, köztük a holnapi Musica Sacra nagyszabású komolyzenei hangversennyel, az idén először megrendezésre kerülő Népművészeti Fesztivállal, a Nemzetközi Néptáncfesztivállal, a Koronázási Ünnepi Játékokkal, a Koronázási Szertartásjátékkal, valamint a Szent István-napi ünnepségekkel.
 

A megnyitón készült fotók letölthetőek a Galériából.

 

 

                                                    



Szöveg: Kész-Varga Mónika
Fotó: Simon Erika, Bácskai Gergely

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.