Királyi ereklyék Székesfehérváron 169 év után

2017.08.12. 16:25
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. augusztus 12. (szombat)
Ünnepi kiállítás nyílt a Múzeumban. Galéria 
 
 
 
 
A Székesfehérvári Királyi Napok ünnepi tárlata III. Béla és felesége, Antiochiai Anna királyi ereklyéit mutatja be. A Koronázó Bazilikában eltemetett királyi pár sírjában talált leletek 169 év után térhettek vissza Székesfehérvárra, az ünnepkör szimbolikáját és jelentőségét hangsúlyozva. A Szent István Király Múzeum Dísztermében nyílt kiállítást dr. Cser-Palkovics András polgármester és Kulcsár Mihály igazgató köszöntötték, a közönségnek dr. Szabados György történész mutatta be az uralkodót. 


A Székesfehérvári Királyi Napok keretében szombaton délután nyílt meg a Szent István Király Múzeum ünnepi tárlata „Teste Fehérvárott nyugszik” - III. Béla király (1172-1196) címmel.

Kulcsár Mihály
múzeumigazgató köszöntőjében kiemelte, hogy a Székesfehérvárott, királyi sírból előkerült temetkezési jelvények és ékszerek 169 év elteltével érkeztek vissza a koronázóvárosba. 1848-as ásatásból kerültek elő azok a királysírok, amelyekhez III. Béla és első felesége, Antiochiai Anna leletei tartoztak. A feltárást Érdy János vezette, aki néhány évvel később ezeket a gondolatokat fogalmazta meg: „Itt lehetett tapasztalni, mily meleg részvéttel viseltettek a fehérváriak városuk múltja iránt, látta e tudományos kincset teljes épségében néhány ezer ember, még is ki kellett az ékszereket a városház termében közszemlére tétetnem.” – idézte az igazgató, és a társadalmi igény időszerűségét emelte ki az egykori gondolatokból, amely ma is megfogalmazódik a székesfehérváriakban a város értékeinek megőrzéséről és megismeréséről. Mint régész a tárlat kapcsán kiemelte: a feltárásban közreműködő Varsányi János mérnöknek köszönhetőek azok a rajzok, amelyek alapján rekonstruálva bemutathatóak ma a királysírok. 

„Úgy látom, mindannyian pontosan érezzük ennek a kiállításnak a szimbolikáját és jelentőségét. Olyan tárlatot nyithatunk meg ma Székesfehérváron, amire méltán lehetünk büszkék, és amit méltán mutathatunk meg azoknak, akik fehérvári, Fejér megyei lakosként vagy messzebbről ideérkező érdeklődőként meg fognak tekinteni.” – emelte ki a királyi ereklyék hazaérkezésének a fontosságát dr. Cser-Palkovics András polgármester. A Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozatának elindulásakor megfogalmazott célra emlékeztetett, hogy a népszerű, könnyed programok mellett legyenek a történelemre és az ahhoz kapcsolódó felelősségre odafigyelő események is – majd a délelőtt lezajlott tudományos konferenciára, a középpontban álló király uralkodását és életét is bemutató Koronázási Szertartásjátékra utalt. Mint mondta, ezzel az értékközvetítéssel válik valóban teljessé a nyári rendezvénysorozat. A tudományos fórum résztvevőinek ezúton is megköszönte az előadásokat, hozzászólásokat, és a közönségnek ajánlotta a III. Béla ereklyéit és uralkodását bemutató tárlatot. A polgármester köszönetet mondott a múzeum szakembereinek az elkötelezett munkájukért, a Nemzeti Múzeumnak a segítségért és Vargha Tamás miniszterhelyettesnek a támogatásáért.

A kiállítást dr. Szabados György történész mutatta be a közönségnek. A város történelmi jelentőségéről szólva örömét fejezte ki, hogy nemcsak székesfehérváriak jöttek el, mert, mint mondta, Székesfehérvár az ország történelmének és identitásának fontos részét képezi. A Képes Krónika refrénszerűen visszatérő mondatát idézte: „Teste Fehérvárott nyugszik”, III. Béla király estében is így szól a korabeli írás. Az életút felidézésében azokat a megnevezéseket vette alapul, amelyek a király életének állomásaival összefüggésbe hozhatók: Béla herceg, Alexios, Alexios Despotes, III. Béla király és Nagy Béla király. A pilléreket összekötő történetben kiemelte az 1163-as évszámot, ami a Bizáncba kerülés éve volt: I. Mánuel császárként, saját örököséül nevelte őt. Mánuelnek fia született, így Béla elesett a császárságtól, majd amikor 1172-ben meghalt III. István, hazatért, és az országot 24 évig kormányozta – uralkodása alatt Magyarországot európai viszonylatban is elismert nagyhatalommá tette. A történész beszédét azzal zárta, hogy III. Béla utódai, közöttük IV. Béla, elődjét Nagy Bélaként említette: a tárlatot megtekintve a látogatók és így az utókor ezt a minősítést talán visszahozzák a köztudatba.

A kiállításra a Magyar Nemzeti Múzeumból érkeztek a tárgyak, amelyek a mai Nemzeti Emlékhely, az egykori Koronázó Bazilika déli hajójában található sírból származnak. A leletek között megtekinthető az 1184-ben elhunyt Anna királyné sírjában megtalált aranygyűrű és halotti korona, valamint az 1196-ban elhunyt III. Béla király földi maradványai mellett fellelt halotti korona, kard és jogar, emellett egy nyakára helyezett ereklyetartó mellkereszt, egy körmeneti vagy zarándokkereszt, gyűrű, karperec és egy pár sarkantyú.

Az ünnepélyes megnyitón részt vett Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő, valamint Brájer Éva, Mészáros Attila és Róth Péter alpolgármesterek. 



Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!







Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
 
 
 


 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Február
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
   
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.