A ma emberének üzen Szent István

2017.08.14. 22:30
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. augusztus 14. (hétfő)
Körmenet és fogadalmi szentmise az országfelajánlás napján. Galéria

 

 

A Magyar Szent Család ereklyék Bazilikába történő átkísérésével vette kezdetét ma este a Székesfehérvári Egyházmegye fogadalmi ünnepe. Majd a Szent István-székesegyházban Spányi Antal megyés püspök celebrálta a szentmisét, melynek keretében megújította hazánk felajánlását Szűz Máriának, ahogy azt halála előtt Szent István király tette. A hagyományos szertartás idei különlegességét a restaurált Szent István-kápolna megáldása, valamint annak a megrongált keresztnek az elhelyezése adta, amit az erbili káld érsektől kapott az egyházmegye az iraki keresztényüldözések kapcsán elpusztított Mar Quryaqus templomból.     
  

A Székesfehérvári Egyházmegye hagyományos fogadalmi ünnepére ma este került sor. Az országfelajánlás napján a szertartás a Püspöki Palotában vette kezdetét, ahonnan Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre ereklyéit körmenetben vitték át a hívek a Szent István-székesegyházba, ugyanúgy, ahogy az üldözött iraki keresztények ajándékát is; azt a keresztet, amelyet Spányi Antal megyés püspök, valamint a Székesfehérvári Egyházmegye Bashar Matti Warda erbili káld érsektől és Salar Soulayman Bodagh újjáépítésért felelős kád katolikus helynöktől kapott ajándékba. Az iraki keresztényüldözések során ugyanis Erbil környékén elpusztult a 2. századi Mar Quryaqus templom, s az építményből mindössze ez a megrongált kereszt maradt meg. A megcsonkított ereklye a sok imádságért való hála jeléül küldték el Székesfehérvárra, a főpásztornak, aki régóta kapcsolatban áll a CSI keresztény nemzetközi emberjogi szervezettel, és figyelemmel kíséri a hitük miatt üldözöttek sorsát a világban. Spányi Antal 10 éve arra kérte az egyházmegye papjait és híveit, hogy az üldözött és vértanúságot szenvedett keresztényekért írt imáját imádkozzák. 

A körmenetet követően a Bazilikában központi imaóra kezdődött a magyar családokért, majd Spányi Antal celebrálásával és az egyházmegye papjainak, az egyházi iskolák tanulóinak, valamint a város és a különböző intézmények és szervezetek képviselőinek részvételével kezdetét vette az ünnepi szentmise. A főpásztor ebben megújította hazánk felajánlását Szűz Máriának, ahogy azt Szent István király tette 1038-ban a halála előtti napon, amikor trónörökös nélkül maradt az ország. A megyés püspök az ünnepi liturgiában a Szent Istváni hagyományhoz hűen a Magyarok Nagyasszonya pártfogását, közbenjárását kérte az egész magyar népért, s a hívekkel együtt imádkozott minden magyar emberért, határokon innen és túl, hívőkért, nem hívőkért egyaránt. 

Szentbeszédében Spányi Antal megyés püspök arról beszélt, hogy a szent király akkor, amikor felajánlotta a Szűzanya oltalmába az országot arra gondolhatott, hogy összefogva, szeretetben megújítja jövőbe vetett hitünk, s ezen keresztül az örök élet boldogságát is. Beszélt arról is, hogy Szent Istvánnak hosszú királysága alatt folytonosan csapások elviselésében kellett helytállnia. Szenvedéseit hordozva, Krisztust követve kellett királyi méltóságát megtartania. S halála előtt, a hitben élők boldogságával ajánlhatta fel az országot Szűz Máriának. Tehette mindezen gesztust azért, mert hit volt benne; s nemcsak az örök élet hite, hanem hit, mely arról szól, hogy aki magát Istennek átadja, azt az Isten megáldja, s megoltalmazza. S erre a gesztusra készült szinte egész életében. S Szent István azt üzeni nekünk, hogy amit megtettem, azt nektek is meg kell tennetek, s felelősek vagytok minden tettetekért, minden mondatotokért, s a jövőért is, mely a múltból jön.
Hangsúlyozta, a 21. században példát kell venni Szent Istvánról, aki tudta mit kell tenni, s tudta, hogy felelősséget kell vállalni, hogy építsünk, s hogy higgyünk az örök értékekben: hazánkban, családunkban, szülőföldünkben, a magyar népben.  

A szentmise végén a főpásztor megáldotta a Bazilikában lévő, nemrég felújításon átesett Szent István-kápolnát, ahol elhelyezte a káld templom relikviáját, a megcsonkított keresztet is. 

 

Az ünnepségen készült fotók letölthetőek a Galériából.

 

 

                                            

 

Szöveg: Kész-Varga Mónika

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.