Az elmúlt nyolc évben jelentősen gyarapodott a város vagyona

2019.05.17. 11:30
KÖZLEMÉNY - 2019. május 17. (péntek) 
Megalkotta a zárszámadásról szóló rendeletet a közgyűlés. Galéria
 
 
 
 
 
 
 
Önkormányzati hitelkonszolidáció kormányzati forrásból, erősödő helyi gazdaság és adóbevételek, egyre növekvő sajáterős fejlesztések – ezek a kulcsszavak jellemzik Székesfehérvár elmúlt évekbeli fejlődését, a város vagyonának gyarapodását. A közgyűlés pénteki ülésén tárgyalta a 2018. évet lezáró zárszámadási rendeletet, amelynek keretében most nem csak az elmúlt esztendő gazdálkodási adatait elemezték. 



Az Önkormányzat működésében a gazdálkodás folyamatos kontrollja mellett fontos szerepe van a zárszámadásnak is, amikor egy-egy évet egészében lehet vizsgálni: hogyan alakultak a bevételek és a kiadások, változtak-e a működtetés kereteit meghatározó jogszabályok, szükség van-e bármilyen korrigáló intézkedésre. 

A 2018. évi zárszámadás alapján látható, hogy Székesfehérváron a stabil városüzemeltetés mellett jelentős, 16,6 milliárd forint értékű forrást a fejlesztésekre, felújításokra is fordítani tudtak. Ez szerencsére egy évek óta jellemző tendencia, ahogy ezt a zárszámadási rendelet részeként készült többéves áttekintés is mutatja. 

A 2010 és 2018 közötti időszakot mutatja be a szakmai anyag, amely alapján látható, hogy a működtetési adatokon túlnyúlóan a fejlesztések, felújítások és az önkormányzati „tartós” vagyon alakulása is kedvező: a tárgyi eszközök, üzemeltetésre, vagyonkezelésbe adott eszközök esetében – a piaci értékelés nélkül, könyvszerinti értéken történő bemutatás mellett – egyértelműen nyomon követhető a Közgyűlés által meghozott döntések, azaz a városfejlesztés hatása, az önkormányzat mint cégtulajdonos növekvő részesedése. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hitelállomány felszámolása után is rendelkezik tartalékokkal a város, miközben a helyiadó-bevételeknek köszönhetően évről-élvre nő a fejlesztésre fordítható összeg. Jelentős a város saját vagyonának növekedése is, a 2010-es 75,3 milliárd forinttal szemben immár a 118,5 milliárd forintot is meghaladja.


A közgyűlésen készült fotók letölthetőek a Galériából.


Fotó: Simon Erika

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.