Régészet Napja 2019 – lehull a lepel a múlt sötét titkairól

2019.05.21. 10:18
KÖZLEMÉNY - 2019. május 21. (kedd) 
Az Országzászló téri múzeumba várják az érdeklődőket.   
 
 
 
 
 
Számos izgalmas program várják az érdeklődőket a Régészet Napján, melyet hatodik alkalommal rendeznek meg május 24-én és 25-én országszerte. Az aktuális téma a múlt sötét oldala, a titkok feltárása. Székesfehérváron a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületébe várják az érdeklődőket, hallhatunk például az őskor- és az épületkutatásról, illetve a kincskeresésről. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Az Országzászló téri múzeumépületben május 24-én, pénteken 18.00 órakor a megnyitóval kezdődnek a Régészet Napja programjai. 18.10 órától lesznek előadások az alábbiak szerint:

18:10 – 18:30     Kovács Ágnes: Dobozba kerülő kiállítás és a Fejér megyei őskorkutatás kezdetei
18:30 – 18:50     Jungbert Béla: A Fejér megyei őskorkutatás egyik fénypontja: a fehérvárcsurgói halomsírok feltárása
18:50 – 19:10     Reich Szabina: „Sötétbe zárt történelem.” Épületkutatás Székesfehérvár belvárosában
19:10 – 19:20     Szünet
19:20 – 19:40     Belegrai Tamás: Múltból a mába, avagy „így kutatunk mi”
19:40 – 20:00     Kovács Ágnes: A sötét és a fény: kincskeresők és múzeumbarát fémkeresők


A záró előadást követően az érdeklődők beszélgethetnek a régészekkel, illetve megtekinthetik a kiállított tárgyakat és fotókat. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a regeszet@szikm.hu címen vagy a 06-70-503-2483 telefonszámon lehet.
 


Szöveg: Havasi Tímea


 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.