Trianon 100 – újabb öt előadással folytatódik a Kodolányi Szabadegyetem

2020.02.14. 09:06
KÖZLEMÉNY - 2020. február 14. (péntek) 
A nyitó program február 26-án, szerdán lesz.  
 
 
 
 
 
Trianon 100 mottóval folytatódik a Kodolányi Szabadegyetem és a Harmadik Kor Egyeteme. A második tanulmányi félévben újabb öt ismeretterjesztő előadást kísérhetnek figyelemmel az érdeklődők a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban, a nyitó program február 26-án.

A szabadegyetemi előadásokat a 2019/2020-as tanév második félévében ismét közösen szervezi a Kodolányi János Egyetem, a Városi Levéltár és Kutatóintézet, valamint a székesfehérvári Trianon Centenáriumi Emlékbizottság. A programok minden alkalommal szerdai napokon lesznek 16.00 órai kezdettel.

Elsőként február 26-án tart előadást Révész Tamás PhD, az MTA BTK Történettudományi Intézetének Prémium posztdoktori ösztöndíjasa. A téma: Nem akartak katonák lenni? A magyar állam és hadserege 1918-1919.

További időpontok és témák:
március 25. – A trianoni béke hatása a magyar gazdaságra
előadó: Kaposi Zoltán, az MTA doktora, a PTE KTK egyetemi tanára

április 8. – Vagonok és tisztviselővillák. A trianoni menekültkérdés 1918-1924
előadó: Szűts István Gergely PhD, az MNL Veszprém Megyei Levéltárának történész-levéltárosa

április 22. – Trianon következményei a magyar közlekedésre
előadó: Majdán János, CSc rektor emeritus

május 13. – Propaganda Magyarország területi integritásáért az 1. világháború után (1918 – 1920)
előadó: Pallos Lajos PhD, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa.

A rendezvényekre díjtalan a belépés, a szervezők szeretetettel invitálnak minden érdeklődőt!

 

–    Vége


Szöveg:
Havasi Tímea 
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2020 Február
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
23
25
26
27
29
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.