Városi kert(sz)építő

2020.05.22. 13:50
KÖZLEMÉNY - 2020. május 22. (péntek)
Egynyári virágpázsit a belvárosi harangnál. Galéria
 
 
 
 
A kiültetett egynyári virágok, az egyre népszerűbb évelőkkel beültetett területek, a parkok, fasorok tavasztól őszig a természet díszeit adják a városnak. Az éppen zöldellő, harsány és megannyi színben pompázó növények között jó elidőzni, és jó érzés, ha a gyönyörködés mellett azt is megsúgja valaki, mit látunk. A Városi kert(sz)építő képes parktúrára hív: melyik virág honnan kapta a nevét, hogyan vigyáznak a kertészek a fákra, mit miért és hova ültetnek – hogyan (sz)épülnek a városi kertek, utcák, zöldek.     

A belvárosi, a II. világháború áldozatainak állított emlékmű melletti kis zöldterületen Homoki László parkfenntartási egységvezető, a Városgondnokság szakembere kalauzol bennünket.


A szigetet már több éve egynyári virágokkal ültetik be. Előtte a fagyalsövény füves területet szegélyezett, amit a gyerekek játszótérnek használtak, az emlékművet pedig csúszdának. A harang környezetében az alkotás méltóságát most a nemzeti színeket megjelenítő ágyások is vigyázzák, ezzel komolyabb hangsúlyt kap az emlékmű a Belváros közepén.

A Városház téri csöpp kis zöld felületen a piros és fehér virágú begóniák mellett az üvegcsalán alkotja a zöldet. Ez utóbbinak jelentéktelen a virága, a zöldjével díszít, itt szép, zárt felületet alkot – más virágágyakban szegélyként alkalmazzák, a napos-félárnyékos helyeket kedveli, jó tűrőképességű növény, a nevét pedig onnan kapta, hogy könnyen törik a szára. Három hete ültették ki a kis palántákat, amik alig egy hónap alatt szépen összezártak, később a begóniákkal együtt nagyon szép szőnyeget alkotnak majd. Automata öntözőrendszer végzi a locsolást, és amíg a palánták nem nőnek össze, a gyomlálást kézzel végzik el, utána magára lehet hagyni a területet.

Az emlékmű mögött szimbolikusan egy fekete fenyő uralja a teret, mellé egy-egy gömb páfrányfenyőt ültettek. A fákhoz közelebbi oldalán a területnek még kékes-lilás virágú kis meténget, illetve foltszerűen az éppen bimbózó, évelő díszgyertyát lehet felfedezni – amelynek a rózsaszínes virágai a szélben úgy mozognak hamarosan, mintha pillangók lennének.


Az emlékműnél készült fotók letölthetőek a Galériából!




                                              

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.