Elszakított települések nevei Fehérvár külvárosi utcaneveiben

2020.05.30. 10:16
KÖZLEMÉNY - 2020. május 30. (szombat)
Dr. Demeter Zsófia történész írása a Trianon-emlékoldalon. 
 
 
 
A Múzeum TRIANON 100 sorozatában pénteken dr. Demeter Zsófia történész írása jelent meg: A nagy háború és a trianoni béke székesfehérvári következményei című összefoglalóból az is kiderül, hogy a külváros új utcáit egy 1929-es közgyűlési határozat alapján az országtól elszakított településekről nevezték el.



A Szent István Király Múzeum Trianon-emlékoldalán jelent meg Demeter Zsófia történész írása A nagy háború és a trianoni béke székesfehérvári következményei címmel. A cikk azokat a történelmi tényeket járja körül, hogyan kapták a külvárosi utcák a békediktátummal elszakított országrészek településneveit.

Az I. világháború veszteségeit és következményeit a népesség, az iparosítás, a stratégiai szerep, az infrastrukturális beruházások, a segélyek és hitelek tekintetében foglalja össze az írás, kitérve a trianoni katasztrófára és a veszteségekre való emlékezésre, ami az egész korszakot áthatotta. Az 1929. március 1-jei közgyűlésnek a névadásra vonatkozó határozatáról ezt emeli ki: „Az Öreghegy, a Ráchegy és a Maroshegy utcáit az elszakított országrészek településeiről nevezték el, Szárazrét és Feketehegy utcáit folyókról, a Vágóhídi-dűlő utcáit hegyekről, az Almássy-telep utcáit a magyar vezérekről, a búrtelepi utcákat a magyar történelem neves személyeiről, a Ráctemető mögötti utcákat pedig Szent Gellért, Szent Asztrik és Szent Mór püspökről.”

A teljes cikk a TRIANON 100 oldalon olvasható.



                             
Szöveg: Fraller Ildikó

 


 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2020 Július
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
  
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.