Nők és férfiak – forradalmi szerepek Székesfehérváron

2024.03.14. 17:00
KÖZLEMÉNY - 2024. március 14. (csütörtök)
 
 
 
 
 
 

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc neves és hétköznapi szereplői, női és férfisorsok, a mindennapok elevenednek meg a háttérben futó sorsfordító események előtt március 15-én Székesfehérváron. Egy történelmi lányregény a színpadon és egy élőkép, amelyben megelevenedik Munkácsy Mihály Tépéscsinálók festménye. Az ÖKK Podcast friss epizódjában a nők forradalmi szerepéről született előadásokról a Kodolányi János Gimnázium Színpadka színjátszó csoportjának vezetőjével, Bobory-Michna Boglárkával és a Szabad Színház: Halk szavú hősök előadásának rendezőjével, Nagy Judittal hallhatnak beszélgetést. Váczi Márk történésszel, a Szent István Király Múzeum munkatárásával három, városunkhoz kötődő fiatalember nyomába eredünk: egy jogász-újságíró, aki Székesfehérvárra hozza a forradalom híreit, egy fehérvári születésű bencés tanár, aki kalandos utat jár be – tábori pap, Kossuth Lajos és Ferenc József gyermekeinek nevelője – és egy vármegyei arisztokrata, aki a nemzetőrség szervezésében vállal szerepet. Boross Mihály, Rónay Jácint és gróf Batthyány István történetét ismerhetik meg a hallgatók. A műsorban kiderül, hogy az egykori Sas, ma Ady Endre utcában áll Rónay szülőháza, a Hiemer-házban Boross Mihály, a Basa utcában pedig a 12 pontot kiadó egykori nyomda emlékét idézik a táblák, és fény derül további olyan tárgyi emlékekre is, amelyek Székesfehérváron őrzik a reformkor történeteit.

Az ünnephez kapcsolódó epizód meghallgatható a https://open.spotify.com/show/6UivQcpSxGjumUF8ILOsbY. 

A kapcsolódó fotók letölthetőek a 
Galériából

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.