Székesfehérváron tartják a 84. Ünnepi Könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapok országos megnyitóját

2013.05.29. 12:50
KÖZLEMÉNY - 2013. május 29. (szerda)
Csukás István és Csoóri Sándor Kossuth-díjas írók a díszvendégek.  
 
 
 
 
Székesfehérvár ad otthont a 84. Ünnepi Könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapok országos megnyitójának. Többek között könyvbemutatókkal, pódiumbeszélgetésekkel, író-olvasó találkozóval, gyermekelőadásokkal és koncertekkel várják a könyvszerető közönséget közel két héten át – jelentették be azon az előzetes sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Brájer Éva alpolgármester és a program szervezői. A hagyományos könyvhéthez képest idén megkétszereződik a standok száma, közel 40 helyen kínálják a könyveket.
 
A 84. Ünnepi Könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapok országos megnyitóját Székesfehérváron tartják június 6-án, csütörtökön 11.00 órakor a Városház téren. A könyvhét alatt a városba látogat a magyar irodalom színe-java, többek között Esterházy Péterrel, Vámos Miklóssal, Bartos Erikával és Czigány Györggyel is találkozhatnak az irodalom kedvelői. Az ünnepi könyvhéten több olyan új kiadvány jelenik meg, amely Székesfehérvár városrészeinek történetét mutatja be.  

Zenés, látványos felvonulással kezdődik az Ünnepi Könyvhét június 6-án, csütörtökön. Az országos megnyitón Csukás István és Csóri Sándor Kossuth-díjas írók lesznek Székesfehérvár vendégei. A Városház téri színpadon Cserhalmi György és Gáspár Sándor, a Vörösmarty Színház társulatának tagjai szerepelnek.

„A könyvhét fő célja nem változott az évek során, vagyis továbbra is az olvasás fontosságára szeretnénk felhívni az emberek figyelmét. Az ár ellen úszunk az informatikai tengerben, de mégis érdemes küzdeni.” - fogalmazott Brájer Éva alpolgármester, aki a Szent István Emlékévhez kapcsolódva a „38-as” programokra is felhívta a figyelmet. A Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében június 6-án, csütörtökön író-olvasó találkozót rendeznek az 1938-ban született Ágh Istvánnal, akinek beszélgetőtársa Vasy Géza irodalomtörténész lesz. Június 7-én szintén az olvasóteremben kerül sor a „Nekem már 38: Szent István Emlékévben születtünk” című programra. Az előadók Juhász Előd zenekritikus, dr. Gömöri Béla orvos és dr. Istvánfi Gyula, a Műegyetem professzor emirátusa lesznek. Székesfehérvár alpolgármestere hozzátette, hogy a hagyományos könyvhéthez képest idén megkétszereződik a standok száma, közel 40 helyen kínálják a könyveket.

Székesfehérvár városrészeinek történelmét bemutató új kiadványok is az ünnepi könyvhétre jelennek meg. Kovács Eleonóra: „Víziváros. Egy fehérvári városrész története”című könyvének bemutatója június 6-án, csütörtökön 14.30 órától lesz a Városház téri színpadon. Honty Katalin „A székesfehérvári Sörház és a Sörház-malom története” című könyvét június 7-én, pénteken 13.30 órakor, Kiss Erika „Séta közben...II.” című könyvét ugyan ezen a napon, 14.00 órakor mutatják be a Városház téri színpadon.

„ Idősek és fiatalok egyaránt találnak kedvükre való programot a tíz nap alatt.” Vasné Borsos Beáta a Vörösmarty Mihály Könyvtár megbízott igazgatója a gyermekprogramok mellett kiemelte: „A mai fiatalabb korosztály nem mindig a papír alapú könyv formátumot tartja előnyben. A változó olvasási és könyvhasználati szokásokat is figyelembe véve különleges programnak ígérkezik „Az interaktív könyv” – a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatóinak és hallgatóinak bemutatója a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében június 6-án, csütörtökön.” A könyvtár vezetője hozzátette, idén is megrendezik a „Könyvtári Éjszakát”, ahol június 8-án, szombaton irodalmi kávéházba várják az érdeklődőket, lesz könyvtártúra és koncert. Vasné Borsos Beáta hangsúlyozta, az ünnepi könyvhét és a könyvtári éjszaka alatt is ingyenes lesz a beiratkozás a Vörösmarty Mihály Könyvtárba.

„Nagy megtiszteltetés nemcsak a városnak, hanem a Vörösmarty Társaságnak, hogy Székesfehérvár ad otthont az ünnepi könyvhét országos megnyitójának.” – mondta Bobory Zoltán. A Vörösmarty Társaság elnöke az általuk szervezett programok közül kiemelte, hogy június 6-án 16 órától Czigány György - Simon Erika házaspárral beszélget a Városház téri színpadon. Czigány György Zsoltár-Vers és versháttér, illetve a Révfalu álom című köteteit, Simon Erika pedig Beszélgetés Csukás Istvánnal című könyvét mutatja be.

Az ünnepélyes megnyitó június 6-án lesz Székesfehérvár főterén, amelyen részt vesz Cser-Palkovics András polgármester, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke és Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke. A jövő csütörtöki megnyitó díszvendége két Kossuth-díjas író, Csukás István és Csoóri Sándor lesz.

 Ugyanezen a napon rendezik meg a Hetedhét Játékmúzeumban a Réber László-konferenciát, és akkor nyílik meg a Janikovszky Éva-emlékkiállítás is a Szent István Művelődési Házban. Pénteken avatják fel Weöres Sándor domborművét a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületén, majd emlékülés keretében emlékeznek meg a költőről. Könyvcsere-programot szervez a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület „Hozzavigye!” címmel a Városház téren, és az ünnepi könyvhéten is folyamatosan látogatható az V. Nemzetközi Művészkönyv Kiállítás a Szent István Király Múzeumban és a Városi Képtár – Deák Gyűjteményben.

A több mint egyhetes programsorozaton olyan neves írók, költők és művészek lesznek jelen, mint Czigány György, Ágh István, Esterházy Péter, Vasy Géza, Vámos Miklós, Bartos Erika, Hajós András vagy Dunai Tamás. A könyvhéten negyven önálló stand lesz, az országos könyvkiadók közül többen is saját standdal lesznek jelen Székesfehérváron.

A 84. Ünnepi Könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapok részletes programja letölthető a Galériából.


                                                                    -Vége-

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.