„Király és városa” – tudományos konferencia a Városházán

2015.08.14. 12:18
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. augusztus 14. (péntek) 
Elkezdődtek a Székesfehérvári Királyi Napok programjai.      Galéria  
 
 
 
 
 
 
A Városházán megrendezett „Király és városa” című konferenciával elkezdődött a 2015. évi Székesfehérvári Királyi Napok tíznapos rendezvénysorozata Székesfehérváron. Az Árpád-ház Programhoz kapcsolódó tudományos ülésen a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának neves szakemberei számoltak be a város főként középkori történetéről a legújabb kutatási eredményekre alapozva. A résztvevőket dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Pósán László, az Országgyűlés Kulturális bizottságának alelnöke köszöntötte a Városháza Dísztermében.

A „Király és városa” című tudományos konferencia Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Városi Levéltár és Kutatóintézet, valamint az MTA BTK Lendület Középkori Gazdaságtörténeti Kutatócsoport szervezésében valósult meg, a 2015. évi Székesfehérvári Királyi Napok első rendezvényeként, az Árpád-ház Programhoz kapcsolódóan.

„A konferencia szellemi oldalról megközelítve indítja el a Székesfehérvári Királyi Napokat, amely az év legfontosabb időszaka a város számára.”
– hangsúlyozta köszöntőjében Székesfehérvár polgármestere. Dr. Cser-Palkovics András beszélt az Árpád-ház Programról, amely a 2013-as Szent István Emlékévben, az augusztusi kihelyezett kormányülésen fogalmazódott meg, majd kormányhatározatba foglalták, az azóta eltelt testületi munkáknak köszönhetően pedig ma már készen áll a megvalósításra. A program feladata, hogy az építési beruházásokon túl biztosítson szellemi, infrastrukturális és pénzügyi keretet a tudományos háttérmunkának. „Székesfehérvárnak nem titkolt célja, hogy a tudományos munka központja legyen. Ez segít bennünket közelebb vinni ahhoz a történelmi korhoz, ami Székesfehérvár számára a legfontosabb időszakot jelenti. Kívánom, hogy a Királyi Napokon éljük át, milyen Szent István városa polgárának lenni, és azt is, hogy ez milyen felelősséggel jár az ünnep- és hétköznapokon egyaránt.” – zárta gondolatait a polgármester.

A konferencia levezető elnökeként üdvözölte a résztvevőket dr. Pósán László, az Országgyűlés Kulturális bizottságának alelnöke, a Debreceni Egyetem egyetemi docense, aki maga is támogatja az Árpád-ház Programot. „Jóleső érzés egy olyan városba jönni, ahol a királyok megbecsülése magától értetődő dolog. A magyar állam fundamentumát hosszú évszázadokon át a királyság intézménye jelentette. Székesfehérvár egy olyan jelkép és szimbólum, mely minden magyar ember fejében joggal és okkal összekapcsolódik a magyar államiság ezeréves múltjával. Az itteni kövek, a királyi város azt a biztos alapot és állandóságot jelképezik, amelyre szükségünk lesz a következő évezredekben is.” – emelte ki dr. Pósán László, majd hozzátette: ha az ember elfelejti a múltját, akkor arra ítéltetik, hogy újra átélje azt. A mai konferencia is adalék ahhoz, hogy minél jobban megismerjük a múltunkat.

A köszöntőket követően a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos szakemberei számoltak be a városok, köztük főként Székesfehérvár középkori történetéről, történelméről a legújabb kutatási eredményekre alapozva.  Weisz Boglárka, az MTA BTK tudományos főmunkatársa „A királyi város”, Zsoldos Attila, az MTA BTK akadémikusa „Az ország városa”, majd Skorka Renáta, az MTA BTK tudományos munkatársa „A város és a király” címmel tartott előadást.

A Székesfehérvári Királyi Napok programsorozata az Osszárium megnyitásával, fogadalmi szentmisével, majd ünnepélyes megnyitóval és könnyűzenei koncertekkel folytatódik a délutáni és esti órákban.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.