A paraszti társadalom felszámolásáról lesz szó a Kodolányi Szabadegyetemen

2016.03.21. 11:10
KÖZLEMÉNY - 2016. március 21. (hétfő) 
A sorozat újabb előadása szerdán lesz, majd áprilisban további két rendezvényre kerül sor.
 
 
 
 
 
A második féléves program harmadik előadásával folytatódik szerdán a „Kodolányi Szabadegyetem – Harmadik Kor Egyeteme” című sorozat. A rendezvényen a paraszti társadalom 1945-56 közötti időszakban történt felszámolásáról hallanak előadást a résztvevők.

A Városi Levéltár és Kutatóintézet és a Kodolányi János Főiskola a 2015/2016-os tanévben közösen hirdette meg a „Kodolányi Szabadegyetem – Harmadik Kor Egyeteme” című programsorozatot. A tanév második félévének előadásai az 1950-es évek eseményeit dolgozzák fel, különös tekintettel az 1956-os forradalmat megelőző időszakban történtekre.

A sorozat újabb programjára 2016. március 23-án, szerdán 16.00 órakor kerül sor. Ezúttal Ö. Kovács József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, az MTA doktora, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója tart előadást „A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában 1945–1956” címmel. A program helyszíne változatlanul a Kodolányi János Főiskola Szabadságharcos út 59. számú „A” épületének földszinti nagyelőadója.


A sorozat további előadásai:

Április 20., szerda
– „Székesfehérvár az 1950-es években”
előadó: dr. Csurgai Horváth József, igazgató, főiskolai tanár Városi Levéltár és Kutatóintézet, Kodolányi János Főiskola

Április 27., szerda
– „A magyar társadalom az ötvenes években”
előadó: Valuch Tibor, történész, egyetemi tanár, Eszterházy Károly Főiskola, Eger


 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2025 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.